2017-07-20

Catharina Ingelman-Sundberg – Rablás ​uzsonnára

FÜLSZÖVEG: Mi ​késztethet arra öt nyugdíjast, hogy úgy döntsenek: bűnözőnek állnak?
Märtha és barátai egy idősek otthonában élnek, ám az intézmény egyáltalán nem olyan, mint amilyennek a reklámban bemutatták. Se finom ételek, se szórakozás, se szabad levegő, a vezetőség legfőbb jelszava ugyanis a takarékosság.

Egy börtönéletről szóló dokumentumfilm megtekintése után a társaság felháborodva állapítja meg, hogy a raboknak bizony sokkal jobb soruk van, mint nekik. Elhatározzák hát, hogy bűnözőnek állnak, és ha törik, ha szakad, börtönbe fognak kerülni. De előtte azért kiélvezik kicsit az életet!

Megszöknek az otthonból, és beveszik magukat egy luxushotelbe. Kihasználva azt, hogy aki járókerettel közlekedik, soha nem gyanúsítják semmivel, merész tervet szőnek a hotel gazdag vendégeinek megkopasztására, majd szóba kerülnek a közeli múzeum festményei is… És ez még csak a kezdet!

Könnyed és szórakoztató krimikomédia mindazoknak, akik tudják, hogy az életben nem a kor számít, hanem a jókedv, a kezdeményezőkészség, no meg az áfonyalikőr.


INFORMÁCIÓ:
Kiadó: Animus Kiadó Kft. 
Oldalak száma: 336
Borító: KEMÉNYTÁBLA, VÉDŐBORÍTÓ
Súly: 428 g
ISBN: 9789633245002
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2017
Fordító: Bándi Eszter
Eredeti cím: Kaffe med Rån

SZERINTEM: Mostanában elég jól futnak az aktív és csibész nyugdíjasokról szóló könyvek, példának okáért ott van a Lesz ez még így se, ami szintén egy humoros, szórakoztató, és könnyed olvasmány volt, csak úgy, mint a Rablás uzsonnára.

A saját nevüket írták alá, úgysem számított sokat, ugyanis olyan olvashatatlanul írták, hogy akármelyik orvos féltékenységi rohamot kapott volna, ha látja.

A Rablás uzsonnára öt stockholmi nyugdíjasról szól, akik egy idősek otthonában laknak, de a színvonal egyre csak csökken, így határozottan tenniük kell valamit a folyamatosan romló körülmények ellen. Szóval úgy döntenek, elkövetnek valami olyan bűncselekményt, amiért rács mögé kerülhetnek, ahol – mint ahogy azt a televízióban látták – sokkal jobb körülmények vannak, mint a Gyémánt Kft. otthonában. Csak hogy az elképzelés és a valóság nem mindig ugyan az.

A karakterek egyébként szerethetőek, mármint a nyugdíjasok, a gonosznak ítélt figurák pedig viccesek-szánalmasak, de tulajdonképpen nem is várná az ember, hogy tényleg komoly gazemberekkel pakolja teli a sztorit az írónő, mert hát mégis csak öt nyugdíjasról van szó.

Alapvetően tényleg egy kellemes, könnyed történetről van szó, de a végére olyan érzésem volt, hogy a 336 oldal mintha sok lenne, és mintha egy kicsit túl lenne nyújtva a sztori, ami persze, az elgondolását tekintve is abszurd, de a lapokon ennél még extrémebb dolgok is megelevenednek (gondolok itt mondjuk arra, hogy a nyugdíjasaink folyamatosan túljárnak a stockholmi rendőrség agyán, vagy hogy körülbelül nulla balszerencse éri őket a szerencsétlenkedéseik során).

Attól eltekintve, hogy a diszkólámpa két öregnél epilepsziás rohamot váltott ki, minden jól ment.

Napi egy bűntett, minden ráncot eltüntet!

Ami tetszett a könyvben, azok a poénok, ezeken tényleg elég jókat derültem, és sokszor nagyon cuki volt a sztori is – már amikor nem azt éreztem, hogy az írónő cseppet túltolta az egészet. Mindent összevetve kettős érzéseim vannak ezzel a regénnyel, mert rossznak határozottan nem mondanám, de azt a mércét, amit az általam igen kedvelt svéd szerzők nagyon magasra helyeztek nem érte el. Minden esetre nyári olvasmánynak, kikapcsolódni tökéletes, és bízom benne, hogy ha a svédekről van szó, akkor csak én vagyok ennyire szőrszálhasogató :)


Az írónőnek egyébként 12 szórakoztató irodalmi könyve jelent meg, írt négy ismeretterjesztő, és három egyéb kategóriába sorolható kötetet is, szóval elég termékeny karrierje van. Kíváncsi vagyok, hogy magyarul olvashatunk-e még tőle.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Egyetértesz? Vagy hiányérzeted van a bejegyzéssel kapcsolatban? Írd meg! Minden megjegyzésnek örülök, mindig kíváncsi vagyok, hogy ti mit gondoltok :)