2016-12-14

Matt Haig – Miért ​érdemes életben maradni?

FÜLSZÖVEG: A ​​huszonnégy éves Matt Haig világa egyik pillanatról a másikra összeomlott. Egyszerűen nem látta, hogyan tudna tovább élni. Ez a könyv annak története, hogyan jutott túl a krízisen, hogyan lett úrrá a betegségen, ami majdnem tönkretette, és hogyan tanult meg újra élni.

A Miért érdemes életben maradni? nem csupán egy memoár, hanem megható, vicces és örömteli vizsgálata annak, hogyan éljünk jobban, szeressünk jobban, és hozzuk ki a legtöbbet az életből és önmagunkból.

Matt Haig (1975) angol író, újságíró, számos díjnyertes felnőtt- és ifjúsági regény szerzője. Könyvei közel harminc nyelven olvashatók. Feleségével és két gyermekével Yorkban él.

"Utálom a depressziót. Félek tőle. Sőt rettegek. Ugyanakkor a depresszió tett azzá, aki vagyok. És ha nekem ez az élet érzésének ára, akkor ezt az árat kell megfizetnem. 
Elégedett vagyok pusztán azzal, hogy vagyok."


INFORMÁCIÓ:
Kiadó: PARK KÖNYVKIADÓ KFT.
Oldalak száma: 248
Borító: KEMÉNYTÁBLA, VÉDŐBORÍTÓ
Súly: 322 g
ISBN: 9789633552414
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2016
Fordító:Pék Zoltán

SZERINTEM: Matt Haig neve mostanában egyre felkapottabb, ám leginkább ifjúsági/gyerekkönyvei kapcsán. Amikor utánanéztem, ezért is lepődtem meg egy kicsit a Miért ​érdemes életben maradni? című könyvén, hiszen a téma sokkalta komolyabb, mint amire az ember elsőre számít, és valljuk be, nem igazán gyerek kezekbe való olvasmány. Én egyébként először ezt a könyvét láttam, aztán tudatosult bennem a többi műve is.

Szóval adott a depresszió, mint mumus, és a betegség, amit oly sokszor minden képzelt és egyáltalán nem valós nyavajára (leginkább hangulatingadozásra) is ráaggatnak, holott nem minden depresszió, ami egy kicsit is annak tűnik. Mivel nem vagyok pszichológus, így nem tudok sem konkrét meghatározást írni (arra ott a Wikipédia, aki annyira kíváncsi a hivatalos definícióra), sem azt, hogy ez vagy az azért nem depresszió, mert.... Kicsit talán kuszán hat, de a lényeg, hogy nagyjából tudom, hogy mi az, és azért, mert például a Julcsi feketében jár mindennap, még nem depressziós.

Haig könyvéből egyébként kiderül, hogy milyen is a depresszió, mik a tünetei, miket él át a beteg, stb, s egyben remek könyv arra, hogy egy kicsit a dolgok mögé nézhessünk. Van ez a kép, hogy dolgok, amik boldoggá tesznek, na, a depresszió alatt ezek fabatkát sem érnek például, de nekem az is új és megdöbbentő volt, hogy a boltba sem tudott elmenni tejért. Nem azért, mert nem akart kikelni az ágyból (a sztereotípiák, ugye), hanem mert egyszerűen rettegett az egésztől.



És van a másik oldala a könyvnek, a figyelemfelhívás, hogy nem szabad hagyni a depresszióst még mélyebbre süllyedni, hogy mennyire jó, ha valaki ott áll mellette, mint ahogy például Matt mellett Andrea, aki támogatta, elfogadta, és mindenben segített neki. Örültem neki, hogy volt a könyvnek olyan része is, amikor tudatosan, listákkal igyekezett felhívni a figyelmet Haig, hogy igen, vannak ezek a dolgok, amik neki segítettek, hogy egy picikét jobban érezze magát.

A könyv rövidnek tűnhet, de higgyétek el, ez pont jó hosszúság, nagyon sok dolog körvonalazódott, és pont elég volt arra, hogy képet kapjon az ember. Igen, van egy olyan része is, hogy kicsit be tud szippantani, és nyomorultul tudja magát érezni az olvasó, miközben a kezében tartja, szóval ezért írtam, hogy pont megfelelő a hossz. A negatív irányú beszippantást (is) próbálják egyébként a pozitív dolgok ellensúlyozni.

Összességében örülök, hogy ez volt az első könyv, ami Matt Haig-tól a kezembe akadt, hiszen talán így kicsit másképp tudok majd a történeteire tekinteni, és azt hiszem, így egy olyan író lesz a szememben, akire tisztelettel tudok nézni, hogy egy nagyon mély szakadékból felküzdötte magát.

Nem könnyű olvasmány, és ezért szerintem igazán annak való, akit foglalkoztat a téma.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Egyetértesz? Vagy hiányérzeted van a bejegyzéssel kapcsolatban? Írd meg! Minden megjegyzésnek örülök, mindig kíváncsi vagyok, hogy ti mit gondoltok :)