2016-12-16

Fiala Borcsa – Egy ​cirkuszigazgató mindennapjai

FÜLSZÖVEG: Neked ​​ajánlom ezt a könyvet… 
Ha már az anyák napja említésétől is kiborulsz. 
Ha a legvonalasabb időnácinak érzed magad, akinek soha, semmire, semennyi ideje sincs. 
Ha augusztus végén már alig várod, hogy drágalátos gyermekeidre ismét hét lakattal zárják rá az iskolakaput. 
Ha a srácok remekül legóznak az apjukkal, miközben te a kisemmizett, kiközösített és száműzött csúnya anyu szerepet gyakorlod az esti fellépésre. 
Ha egyszer az életben nem szeretnéd tudni, hogy mi lesz ma a vacsora. 
Ha fogtündértagadó vagy. 
Ha a meditáció-jóga-fitness tevékenységi kört nálad a kanapén-döglök-öt-percig-egy-sörrel-és- bambulok is kimeríti. 
Ha a gyerekeid wikipédiának néznek, és századszorra is felteszik a Hol van a…? kezdetű kérdést. 
Ha még elhiszed, hogy tudsz kedves, vonzó, vicces és szexi lenni, de mindezek ellentétét mutatod. 
Ha kezded belátni, hogy a lányod és a fiad felvilágosításával egy időben, az életből rád jutó szexmennyiség exponenciálisan csökken. 
És ha a fentiek ellenére mégis úgy érzed, hogy szíved mélyéről szereted ezt a cirkuszt, ami a családod, és az önsajnálat üveghegyén túl csak neked ragyog fel a csillámpónis szivárvány, akkor ez a könyv neked és rólad is szól.

Fiala Borcsa a WMN (woman.hu) internetes magazin főszerkesztő-helyettese, újságíró és blogger. Éveken át A cirkuszigazgató hétköznapjai címen futó nagy sikerű blogban jegyezte fel „porondmesteri” tevékenységét; ötleteket adva a többi cirkuszigazgató anyukának, hogy miként őrizzék meg fejüket a gyereknevelés oroszlánszájában.

INFORMÁCIÓ:
Kiadó: Libri Könyvkiadó Kft. 
Oldalak száma: 241
Borító: KEMÉNYTÁBLA
Súly: 358 g
ISBN: 9789633108642
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2016

SZERINTEM: Lelkes követője vagyok a WMN-nek, így már csak ezért is mindenképpen érdekelt Fiala Borcsa könyve, habár az anyaság egyáltalán nem egy aktuális téma az életemben. De ez nem is baj, hiszen így is remekül szórakoztam rajta. Egy dolgot sajnálok rettenetesen, mégpedig hogy a bemutatóra nem tudtam elmenni, mert csütörtökönként estig óráim vannak/voltak ebben a félévben :(

Forrás: https://www.instagram.com/fialaborcsa/
Ez volt az a könyv, amit előadáson olvasva komolyan azzal küzdöttem, hogy ne nevessek fel hangosan, és az általam halknak vélt kuncogásom is remélem, hogy legalább a tanárhoz nem jutott el. Az, hogy az utcán, tömegközlekedésen, vagy bármely más nyilvános helyen megbámulnak, ha felnevetek, már nem szokott zavarni, de akit mégis, annak ajánlom az Egy ​cirkuszigazgató mindennapjait otthoni olvasásra.

De legszívesebben a lakásunkban található minden apró kis lófasznak vennék egy mobiltelefont, és akkor elég lenne csak megcsörgetni a névjegyzékemből a Fekete Bakugánt, a Pókember Leesett Lábfejét, a Pöndit, a Kis Kalózpisztolyt, a Ronaldós Focis Kártyát, a Libafosszínű Takonymanót, a Kurva Pattogós Labda Ami Mindig Begurul A Kanapé Alát, meg a Strandpapucsos Gumót, vagy mit.

Szóval van ez a köyvecske a maga rövidségével, de olyan nagyot üt, kész humorbomba, ráadásul semmi – mondhatni – extra nincs benne, hiszen egy kétgyerekes családanya mindennapjairól szól. Extra humorosan. Nem tudom, hogy Borcsa a hétköznapjait is ilyen viccesen és lazán fogja-e fel, de a könyv olvasása alatt olyan érzésem volt, hogy náluk tulajdonképpen a mindennapok valamiféle kabarédarabok lennének, ami ha magának Borcsának néha azért annyira nem is sírva röhögősek, de külső szemlélőként bizony feltörne az emberből a hangos nevetés.

Lehetetlen, ámde mégis mindennapi helyzetek összessége ez a kötet, és ami a legeslegjobban megfogott benne, az a már fent említett humor. Mert bizony volt, hogy le kellett tennem a könyvet egyéb teendők miatt, és volt, hogy rosszkedvűen folytattam, ekkor pedig elég gyorsan jó kedvem lett tőle.

Tulajdonképpen ha a WMN-t – és természetesen Borcsát – szeretitek, akkor kötelező jellegű a könyv. Tavasszal olvastam Szentesit, ősszel/télen Borcsát, szóval a következő olvasmányomnak azt hiszem, illene D. Tóth Kriszta egyik könyvének lennie.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Egyetértesz? Vagy hiányérzeted van a bejegyzéssel kapcsolatban? Írd meg! Minden megjegyzésnek örülök, mindig kíváncsi vagyok, hogy ti mit gondoltok :)