2016-10-25

Blake Crouch – A ​pokol kapujában (Wayward Pines-trilógia 2.)

FÜLSZÖVEG: A festői hegyek közt található, idilli kisváros egy modern Éden… leszámítva az elektromos drótkerítést, a mindent állandóan szemmel tartó mesterlövészeket és a mindenkit megfigyelő kamerákat.

A lakosok közül senki nem tudja, hogyan került ide. Csak azt tudják, hogy mit dolgozzanak, hogyan éljenek és kivel házasodjanak. Néhányan úgy hiszik, már régen meghaltak. Mások szerint egy félresikerült kísérletben ragadtak. Titkon mind a távozásról álmodnak, de aki megpróbálja, azt szörnyű meglepetés éri.

Ethan Burke látta a kerítésen túli világot. Ő a seriff, egyike azon embereknek, akik ismerik az igazságot a városról és a kerítés túloldalán leselkedő borzalmakról.


INFORMÁCIÓ:
Kiadó:AGAVE KÖNYVEK KIADÓ KFT.
Oldalak száma: 336
Borító: PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT
Súly: 370 g
ISBN: 9786155522031
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2015
Sorozat: WAYWARD PINES-TRILÓGIA
Fordító:Makai Péter Kristóf

SZERINTEM: Közel egy évvel ezelőtt olvastam a sorozat első részét, szóval mondhatni, elég sokat felejtettem. Plusz, sajnos egy picit kevertem a Horzsolásokkal is, amit pedig végül nem fejeztem be. A Wayward Pines pedig jó, lebilincselő, és hihetetlen ütős, szóval a folytatás nem azért váratott magára, mert annyira nem tetszett volna, sőt!

Ethan Burke, illetve a városlakók története folytatódik, és itt is meg kell említenem, hogy ez a folytatás is van legalább annyira jó, mint az első rész: nem volt olyan érzésem olvasás közben, hogy hű, most letenném, most nem tetszik, hanem ellenkezőleg, alig bírtam magamra parancsolni, hogy most aztán már aludni kellene, mert másnap suli van, vagy most már illene elmenni ezt vagy azt csinálni.

Maga a cselekmény nem reked meg, és Ethan sem nyugszik meg azután, hogy viszonylagos kényelmet és nyugalmat lelt. A könyv olvasása közben sokszor morfondíroztam azon, hogy nem lenne-e jobb, ha meg tudna maradni a hátsó felén, és le tudná élni az életét seriffként, a város fejeként, úgy, hogy ha nem is mi mindent, de sokat tud. Neki természetesen ez így nem jó, szóval ebből jönnek a bonyodalmak, ebből kerekedik A pokol kapujában (mely cím csak az utolsó lapokon nyer értelmet).


Le a kalappal Crouch előtt, mert ismét egy nagyon erős történetet kerekített, és rettenetesen kíváncsi vagyok a befejezésre is. A második részben az tetszett a leginkább, hogy megismerhettük a városka múltját, hogy hogyan jött létre, és egészen konkrétan milyen évet írunk. Egészen megdöbbentő volt számomra, kissé elrugaszkodott gondolat, de mégis imádtam. Viszont volt egy olyan kérdés, ami nem hagyott nyugodni, és ezt megpróbálom spoilermentesen megfogalmazni:ha a városka célja, hogy megmentse az emberiséget, akkor mi a garancia rá (vagy éppen van valami ok, amiatt az ellentéte valósulna meg), hogy annyi idő múlva, amennyi a múltbéli eseményektől eltelt, a városban élő emberek is ugyan olyan sorsra jussanak, mint múltbéli társaik? Mert a megmentős rész jó, csak éppen így mégsem megmentés, hanem késleltetés, nem? Vagy esetleg erre a harmadik részben kapunk választ?

Mindezek mellett pedig élveztem azt is, hogy új szereplőkkel is megismerkedhettünk, külön fejezetekben, és volt olyan, akinek a felbukkanása a folytatásban várható, nagyon nagyon kíváncsi leszek.

Összességében ez egy szuper sorozat, nem mellesleg sci-fi, amin kicsit megdöbbentem, mert ettől a műfajtól egy cseppet tartottam korábban. Eddig. Olvassatok Wayward Pines-t, mert megéri, és mert függőséget okoz, és ez is egy olyan szuper trilógia, ahol az első rész után nincs mélyrepülés.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Egyetértesz? Vagy hiányérzeted van a bejegyzéssel kapcsolatban? Írd meg! Minden megjegyzésnek örülök, mindig kíváncsi vagyok, hogy ti mit gondoltok :)