2016-09-04

Naomi Novik – Rengeteg

FÜLSZÖVEG: Agnyeska szereti csendes faluját a völgyben, az erdőket és a csillogó folyót. Kis világának peremén túl azonban a gonosz varázslattól sötétlő Rengeteg burjánzik, melynek árnyéka a lány életére is rávetül.

Népét egy szigorú varázsló oltalmazza a Rengeteg hatalmától, a Sárkányként ismert mágus azonban szörnyű árat követel a segítségéért: tízévente egy hajadont. Ahogy közeleg a kiválasztás ideje, Agnyeska félelme egyre nő, mert tudja, hogy legjobb barátnőjére, a szépséges és bátor Kasjára fog esni a Sárkány választása, és senki sem mentheti meg a rá váró rettenetes sorstól.

Amikor azonban a Sárkány eljön, nem Kasja lesz az, akit elragad.




INFORMÁCIÓ:
Kiadó: GABO KÖNYVKIADÓ ÉS KERESK.KFT. 
Oldalak száma: 488
Borító: CÉRNAFŰZÖTT, KEMÉNYTÁBLÁS
Súly: 590 g
ISBN: 9789634062233
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2016 
Fordító :Heinisch Mónika
Eredeti cím: Uprooted 

SZERINTEM: Ez volt az a könyv, amire nagyon rázsongtam, rengeteg pozitív véleményt olvastam róla, sőt, az is elég meggyőzőnek tűnt, hogy a szláv mitológiából építkezik (szlavisztika szakos vagyok), egyszóval majdnem minden adott volt ahhoz, hogy egy olyan olvasmányélmény jöjjön össze, ami hatalmasat üt. De végül nem így történt.

A könyv közel fele ténylegesen erős volt számomra, és imádtam. Nagyon tetszettek a szláv vonalak, mint például hogy mind a személynevek, mind a helyiségnevek szlávos hangzásúak voltak, maga a történet alapja is izgalmasnak bizonyult, és komolyan úgy éreztem, hogy ez egy olyan könyv, amiről a sok pozitívum valós. Nem mondom azt, hogy borzalmas volt, de a második felével voltak gondjaim. Példának okáért ez a Rengeteg-történet, ahogyan folyamatosan hangoztatják, hogy milyen elemien gonosz az az erdő, ahogyan félnek tőle, s majdnem hogy tabu még emlegetni is egy idő után egyszerűen csak sok volt. Köszönöm, cirka 50 oldal alatt is sikerült felfognom, hogy akkor itt most ez a fő ellenség, és hogy milyen borzalmas, félelmetes, és gonosz, és mit tesz a völgy népével, a sok ismétlés pedig inkább valahogy unalmas volt.

Innentől spoileres lehet a szöveg!

Gyakorlatilag spoilermentesen nem tudom leírni azt, hogy miért nem tetszett a történet második fele, szóval bocsi-bocsi mindenki. Tehát adott egy parasztlányka, Agnyeska, akiből pár hét/hónap alatt olyan elementáris boszorkány lesz (mindezt úgy, hogy végig körülbelül csak ügyetlenkedett a tanyulmányai alatt), hogy megfékezi a Rengeteget, melyről mint tudjuk, a legeslegborzasztóbb dolog, ami a világgal történhet. Ebben már csak az hihetetlenebb – még úgy is, hogy egy fantasy-ről van szó –, hogy a több száz éves mágus tanítómestere sem bír el a Rengeteggel. Ha pedig ideveszem azt is, hogy szerintem a herceg körüli történések, és Agnyeska egész lénye túlságosan sok és erőltetett, ráadásul unalmas, az csak hab a tortán. Jó, nem azt mondom, hogy legszívesebben a falhoz vágtam volna a könyvet, csak szimplán azt nem értettem, hogy ebben így mi a jó? Nem, nekem nagyon nem tetszett, és átlagosan véve nagyon túl van értékelve.

Spoiler vége

A kezdés jó, és onnan szerintem el lehetett volna vinni a történetet egy olyan irányba, amivel nem érzi azt az olvasó, hogy sok, vagy sűrű, a kliséhegyet pedig zusammen ki is lehetett volna belőle hagyni.És ha már szláv mitológia, akkor valahogy hiányoltam belőle (oké, leginkább az orosz) kegyetlenséget, példának okáért Paraszkjeva Pjatnyica-szerűen (azért éppen őt említettem, mert nekem ő az egyik legszimpatikusabb alakja a történelem eme időszakának – bravó Tekla, elég morbid voltál, leülhetsz). A tanulmányaimban nem jutottam még el odáig, hogy le tudjam vezetni, hogy mi micsoda (bár izgalmas lenne ilyen szinten szétszedni a könyvet), viszont nekem ennek nem igazán van olyan utóérzete, mint annó azoknak a szövegeknek, amiket olvasnunk kellett.

Maga a kiadás szép, de ennél azért nyilván sokkal több kell ahhoz, hogy megszeressek egy könyvet. Persze, ha az ember képes félredobni a kliséket, akkor nem lesz gond, például Zoella könyve is egy kliséhalmaz, de mégis tetszett a maga nemében (és persze az nem mindegy, hogy milyen a könyv, mert Zoella sztorijánál nem nagyon kellett gondolkodni, itt azért a cselekmény egy kicsit bonyolultabb). Bevallom, csalódott vagyok, mert valami sokkal többet vártam, és ha tényleg hasonlóképp folytatódik a regény, mint amilyen az eleje, akkor azzal ki tudtam volna egyezni. Majd legközelebb.

Összességében tehát elég kétélű dolog volt ez az olvasás, de nem bántam meg, és nem az a legszívesebben a falhoz vágnám-kategória volt. Szimplán csak betudom annak, hogy ahány ember, annyi szokás, annyi vélemény, annyi ízlés.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Egyetértesz? Vagy hiányérzeted van a bejegyzéssel kapcsolatban? Írd meg! Minden megjegyzésnek örülök, mindig kíváncsi vagyok, hogy ti mit gondoltok :)