2016-09-06

Makai Rita – Határtalan ​szerelem Párizsban

FÜLSZÖVEG: Volt ​​egyszer egy lány, aki a karrierjét, a családját, a barátait és a teljes addigi életét hátrahagyva úgy döntött, hogy belevág a nagy kalandba és Párizsba költözik, mert ott várt rá a szerelem. 

Egy lány, aki kezdetleges nyelvtudással (ami nagyjából arra volt elég, hogy rendeljen egy italt, és még azt sem értették a kiejtése miatt) összepakolt és repülőre szállt. 

Egy lány, aki ahelyett, hogy „munkanélküli vagyok” (je suis au chômage), olykor azt találta mondani, hogy „fűtés vagyok” (je suis un chauffage). 

Egy lány, aki sokszor sírta magát álomba, mert minden önbecsülését elvesztette, és úgy érezte, nem tud majd boldogulni, hiányzott neki a család és a barátok támogatása, egy ölelés, egy jó (magyar) szó. 

De ez a lány nem adta fel, tanult és küzdött, mert volt valami, ami minden pillanatban erőt adott neki: egy kedves arc, egy meleg barna szempár, és a hit, hogy a szerelemnek semmi sem szabhat határt. 
Ez a történet két különleges emberről szól, és arról, hogy ha kinyitjuk a szívünket a világ felé és elhisszük, hogy kivételesek vagyunk, akkor mindent megváltoztathatunk. Különösen a szerelem városában.


INFORMÁCIÓ:
Kiadó: Athenaeum Kiadó Kft. 
Oldalak száma: 381
Borító: KEMÉNYTÁBLA, VÉDŐBORÍTÓ
Súly: 410 g
ISBN: 9789632935423
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2016 
Sorozat: MAGYAROK KÜLFÖLDÖN

SZERINTEM: Vártam ezt a könyvet, mert a Magyarok külföldön-sorozat előző, s egyben első része nagyon tetszett, ez nem más volt, mint a Let's kifli. A két könyv tág értelemben vethető csak össze sajnos, és akkor így az elején lelövöm a poént: a Határtalan szerelem Párizsban nagyon nem tetszett.

Csodálom Ritát a kitartásáért, és hogy nem félt szembemenni a józan ész diktálta határokkal, hogy kemény áldozatokat hozott, és hogy a kilépett a komfortzónájából talán nem is kifejezés arra, amit csinált. Le a kalappal előtte, tényleg, és ezt őszintén írom. Viszont a könyvírás sajnos nagyon nem az ő asztala, mert a történet hiába jó, hiába lenne élvezetes mondjuk egy kávé mellett elmesélve, ez a kötet – kimondom –, rettenetes volt. Tulajdonképpen a 3/4 része értékelhetetlen, amin csak felidegesítettem magam, mert még arról is tudósítást kapunk, hogy éppen milyen színű bugyi van rajta, vagy hogy melyik irányba keverte a tűzhelyen az ételt. Innentől kezdve pedig talán nem meglepő, hogy a barátja szülinapi ebédjéhez még receptet is mellékelt. Amin igazából nagyon elgondolkodtam, miközben próbáltam olvasni, és nem lapozgatni, hogy ő minden apró mozzanatról jegyzetet készített? Mert görcsösen aprólékos, és pontosan ez volt az, amiért egyszerűen képtelen voltam élvezni.


Mindezekkel ellentétben az, amit el szeretett volna mesélni érdekes volt, és olykor megdöbbentő is, például az autókölcsönzős munkahelye, vagy ahogyan a foghíjas francia tudásával mégis megcsinálta a tanfolyamot. Ha pedig megkérdezitek, hogy ha ennyire borzalmas volt, miért nem hagytam félbe, akkor pontosan ez a magyarázat, hogy tényleg érdekelt, hogy mi lesz vele, mi lesz a története vége.

Sajnálom, mert érzésem szerint ezt élvezhetőbben is lehetett volna tolmácsolni, ha máshogy nem, hát talán kevesebb oldalszámban, a messzemenőkig részletes leírásokat pedig megkurtítva.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Egyetértesz? Vagy hiányérzeted van a bejegyzéssel kapcsolatban? Írd meg! Minden megjegyzésnek örülök, mindig kíváncsi vagyok, hogy ti mit gondoltok :)