2016-09-11

Fredrik Backman – Itt járt Britt-Marie

FÜLSZÖVEG: Britt-Marie hivatása negyven éven át az volt, hogy makulátlan rendet és tisztaságot tartson sűrűn utazgató és gyakran túlórázó férje körül. Ám útjaik elválnak, s ő, akinek lánykorában volt utoljára munkahelye, minden áron dolgozni akar. Mivel nem válogathat, elfogadja az egyetlen állást, amelyet a munkaközvetítőben ajánlanak neki, és Borgba utazik, ebbe a válság sújtotta községbe. Egy „hallatlanul koszos", felszámolás előtt álló ifjúsági otthont kell rendben tartania, éppen neki, aki nem tűr meg semmiféle piszkot és rendetlenséget. Ráadásul, ki tudja, hogyan, hamarosan az ifjúsági focicsapat vezetőjének szerepében találja magát. Pedig nem sok minden áll tőle a focinál távolabb. De Britt-Marie-t nem olyan fából faragták, hogy megijedjen a feladattól: intézkedni kezd, engedélyeket kér be, nyilvántartásokat vezet – rendet csinál és rendet tart. Az egyedülálló, messziről érkezett nőből akaratlanul a közösség egyik kulcsembere lesz. És felfigyel rá egy magányos férfi is – Sven, a helyi rendőr. Kérdés, hogy mindez elegendő-e ahhoz, hogy Britt-Marie újra otthonra találjon. Különös tekintettel arra, hogy volt férje is felbukkan a színen…

Történet a második esélyről, a sors kiszámíthatatlanságáról és az evőeszközös fiókok rendjéről. Fredrik Backman harmadik regénye szívszorító és felemelő, romantikus és ironikus, csakúgy mint korábbi művei.


INFORMÁCIÓ:
Kiadó: Animus Kiadó Kft.
Oldalak száma: 360
Borító: KEMÉNYTÁBLA, VÉDŐBORÍTÓ
Súly: 438 g
ISBN: 9789633244098
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2016
Fordító: Bándi Eszter
Eredeti cím: Britt-Marie var här

SZERINTEM: Ez volt a harmadik Backman-könyv, melyet a kezembe vettem magyarul. Van egy nagy kérdés, mellyel szerintem mindenki szembesül ilyen téren, mégpedig hogy vajon melyik jobb, melyik melyikre hasonlít? Nos, nálam Az ember, akit Ovénak hívnak a leglegleg még mindig, és azt hiszem, letaszíthatatlanul fogja birtokolni ezt a posztot az idők végezetéig. Ezzel szemben A nagymamám azt üzeni, bocs valahogy nem volt olyan. Rossz sem, de nem jött át. Az Itt járt Britt-Marie pedig valahol a kettő között van, lentebb bővebben is kifejtem.

Britt-Marie karakterét már ismerhetjük, hiszen A nagymamában is felbukkant már, igaz, nekem akkor nagyon negatív volt a szájízem vele kapcsolatban, s hiába szépített a könyv végén néhány mondat, valahogy akkor sem változtatott a véleményemen. Talán ez az egyik legerősebb üzenete a könyvnek, hogy ne ítélj elsőre, mert korábban csak felületesen ismerhettük meg őt, ebben a regényben pedig a jelenje és a múltja – no és persze a jövője – is terítékre kerül. A kemény álarc pedig ahogyan szép lassan szétmorzsolódik egy olyan karakter áll velünk szemben, akik akár mi magunk is lehetnénk, hiszen annyira valóságos, annyira hétköznapi az egész lénye. A Britt-Marie-t érintő komoly témák élét pedig az a rengeteg humor és lehetetlen helyzet veszi el, mely oly jellemző Fredrik Backmanra.

Bank káromkodásfelhőben hagyja el a parkolót. Britt-Marie a szavak nagy részét még életében nem hallotta. nem is tudott róla, hogy a nemi szerveket és más testrészeket ilyen kombinációban lehet használni. Az ember nem fut bele ilyesfajta nyelvi újításokba a keresztrejtvényekben.

Abból a szempontból, ha az ember csak olvassa, és élvezi, de nem gondol bele mélyebben, akkor ez is egy olyan tipikusan Backman-i lehetetlen regény, mint az előző kettő, de ha az ember szépen lassan, megrágva, megemésztve olvas, s közben el is mélázik a szereplőket, helyzeteket illetően. akkor érzi azt, hogy basszus, itt valami sokkal de sokkal többről van szó.

Mert a humor alatt ott van egy olyan aktuális probléma is, mint a menekültek kérdése – politikától és meggyőződésektől mentesen úgy gondolom, hogy tökéletesen ábrázolta őket az író abból a szempontból, hogy nem akart senkit befolyásolni, csupán csak megmutatni azt, amit Britt-Marie-val kapcsolatosan is: ezek az emberek is ugyan olyan emberek, mint mi, még akkor is, ha nagyon törik a svédet, és egyszerűen nem értik, hogy miét kell folyamatosan tisztának és ragyogónak lennie mindennek Britt-Marie szerint. Ebbe a tisztaságba és ragyogásba pedig belekontárkodik Britt-Marie új borgi lakótársa is, a patkány.

Britt-Marie szigorúan néz a patkányra, és határozottan összekulcsolja a kezét. – A továbbiakban hatkor vacsorázunk, Mint a civilizált emberek. Némi gondolkodási idő után hozzáteszi. – Vagy patkányok.

Van még egy dolog, ami nagyon Backman-i, ez pedig az olvasó lelkére való hatás, az a leírhatatlan érzelemhullám, amit a lapokon keresztül is képes olyan intenzíven átadni, hogy egyszer a könnyeiddel küzdesz, egyszer meg képtelen vagy megálljt parancsolni, és hangosan felröhögsz, akár nyilvánosan is. Nos, ez az Itt járt Britt-Marie-ban is működött, csak úgy, mint Az Ovéban.


Fredrik Backman az az író, aki zseniálisan kombinálja a humort és az érzelmeket, és egyszerűen elképzelni sem tudom, hogy lenne olyan, aki őt mondjuk nem szereti. Szerencsére elmondható, hogy termékeny író, hiszen eddig négy regénye jelent meg: Az ember, akit Ovénak hívnak (2012), Saker min son behöver veta om världen (szabad fordításban: Dolgok, amiket a fiamnak tudnia kell a világról – 2012), A nagymamám azt üzeni, bocs (2013), Itt járt Britt-Marie (2014).


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Egyetértesz? Vagy hiányérzeted van a bejegyzéssel kapcsolatban? Írd meg! Minden megjegyzésnek örülök, mindig kíváncsi vagyok, hogy ti mit gondoltok :)