2016-02-22

Paula Hawkins – A lány a vonaton + VIDEÓ

FÜLSZÖVEG: Ritkaság, hogy egy könyv vezesse több országban egyszerre, szinte az összes fontos sikerlistát. A New York Timesét és a BarnesandNoble-ét, például. Az végképp szokatlan, hogy ezt egy debütáló író tegye.

2015 elején Paula Hawkins regénye berobbant az angolszász piacokra. Ahogy Stephen King fogalmazott, ebben a történetben csak fokozódik és fokozódik a feszültség. Nem véletlenül hasonlítják Hitchkockhoz és Agatha Christie-hez az írót, a Gone girlhez a történetet.

Rachel ingázó, minden reggel felszáll ugyanarra a vonatra. Tudja, hogy minden alkalommal várakozni szoktak ugyanannál a fénysorompónál, ahonnan egy sor hátsó udvarra nyílik rálátás. Már-már kezdi úgy érezni, hogy ismeri az egyik ház lakóit. Jess és Jason, így nevezi őket. A pár élete tökéletesnek tűnik, és Rachel sóvárogva gondol a boldogságukra. 
És aztán lát valami megdöbbentőt. Csak egyetlen pillanatig, ahogy a vonat tovahalad, de ennyi elég.

A pillanat mindent megváltoztat. Rachel immár részese az életüknek, melyet eddig csak messziről szemlélt.

Meglátják; sokkal több ő, mint egy lány a vonaton!

INFORMÁCIÓ:
Kiadó: XXI. SZÁZAD KIADÓ KFT 
Oldalak száma: 320
Borító: KEMÉNYTÁBLA, VÉDŐBORÍTÓ
Súly: 480 g
ISBN: 9786155373626
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2015 
Fordító: Tomori Gábor
Eredeti cím: The Girl on the Train

SZERINTEM: Nos, ez az a könyv, amire hihetetlenül kíváncsi voltam már nagyon régóta, és....._totális csalódás_. Sokan írtátok, hogy olvastátok már, és imádtátok, és gyakorlatilag csak egyetlen egy ember írta Twitteren, hogy neki sem tetszett. Bevallom, nagyon meglepődtem, de tulajdonképpen inkább azon, hogy ennyire egyedül vagyok a nemtetszésemmel. John Green jutott eszembe, aki azért elég megosztó figura, és az eddigi két könyve (Csillagainkban a hiba & Papírvárosok), amit olvastam – és lehúztam –, is olyan volt, hogy sokak kedvence, de nagyon sokan írták mégis, hogy hasonlóan vélekednek, mint én.

A lány a vonaton számomra több sebből vérzik, és az egyik például a fülszövegben beharangozott fordulatos és izgalmas cselekmény: számomra egy 3/4 rész alkoholizmus, 1/4 rész érdemi történés. Tudom, hogy ez az én defektem, de az alkoholistákat nem szeretem, képtelen vagyok tolerálni őket, és főleg ahogyan Rachelt bemutatta Hawkins, az én nézőpontomban valahol a szánalomra méltó kategóriába esett, akit még csak sajnálni sem tudtam. Van egy olyan érzésem, hogy ez valamilyen szinten elvonta a figyelmem, mert a könyv nagy részéből nekem Rachel rinyái maradtak meg, hogy ivott, nem emlékszik semmire, de ó jajj, a reggeli vonaton megint piál, mert az jó lesz neki – és ez így ment szépen folyamatosan, gyakorlatilag majdnem az első oldaltól az utolsóig.

Szó mi szó, az érdemi cselekmény a könyv végén nem volt rossz, de számomra baromi lassan és vontatottan alakult ki, egyrészt az odavezető út is halál unalom volt, másrészt azt éreztem, hogy kicsit csűri-csavarja még a szavakat az írónő, de ez nem az a fajta volt, amikor az olvasó egyre inkább tűkön ül, és egyre izgalmasabb lesz, hanem inkább az, amikor egyre idegesebb leszek, hogy ugyan jussunk már egyről a kettőre.

Az alapötlet szerintem egyáltalán nem rossz, de a megvalósítás csapnivaló. Tudom, hogy sokan nem fognak egyetérteni velem – és nem is kell –, de kicsit úgy érzem, hogy jelen helyzetemben időpocsékolás volt ez a könyv. Nem a legszívesebben a falhoz vágnám kategória, vagy a minden áron túl akarok adni rajta, mert rá sem akarok nézni, hanem csak szimplán nem nyerte el a tetszésem, nekem ez kevés volt.

Nem akarom elvenni senki kedvét, olvassátok el, ha érdekel, mert tényleg azon nagyon nagyon kevés emberek táborát erősítem, akik nem tudtak azonosulni a hype-pal, és nem lelkendeznek a könyv említésére, viszont szinte mindenki más imádta. Hát...van ez így néha :)

És akkor íme a videó is róla:


2 megjegyzés:

  1. Jajj de jó, hogy írtál róla! A héten voltam könyvesboltba és kiszúrtam a polcon. Nagyon megtetszett a borító (nem tehetek róla, valaminek meg kell fogjon) szerettem volna utána olvasni, hogy mit is tud ez a könyv, hogy megvegyem-e egyszer. Nem fogom.... a leírásod alapján biztos, hogy nem tetszene : DD szóval köszönöm!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igazán nincs mit, bár azért sajnálom is :/ Talán azért majd legközelebb tudok ajánlani valami szuper jó könyvet :)

      Törlés

Egyetértesz? Vagy hiányérzeted van a bejegyzéssel kapcsolatban? Írd meg! Minden megjegyzésnek örülök, mindig kíváncsi vagyok, hogy ti mit gondoltok :)