2015-12-12

Jessica Sorensen – Ella és Micha titka (A titok 1.)


FÜLSZÖVEG: Ella fékezhetetlen, heves természetével tűnt ki, mindenki tudta róla, hogy ami a szívén, az a száján. De azután mindent maga mögött hagyott, egyetemre ment, és ott átváltozott valaki mássá, aki betartja a szabályokat, fegyelmezetten ügyel a rendre, és gondosan elrejti problémáit. Most azonban itt a nyári szünidő, és nem mehet máshová, mint haza. Márpedig fél, hogy otthon újból a felszínre bukkanhat mindaz, amit fáradságos munkával eltemetett, kivált, hogy Micha a szomszédban lakik. 

Micha szexis, dörzsölt, magabiztos, és úgy olvas Ella lelkében, mint senki más. Mindent tud a lányról, még a legsötétebb titkait is. Ella tudja, hogy ha a fiú megpróbálja előcsalogatni régi énjét, nehezen bír ellenállni neki. Csak azt nem ismeri föl, hogy amikor távozott, magával vitte Micha szívének egy darabját. És a fiúnak most feltett szándéka, hogy újra megnyeri a lányt, akit elveszített.


INFORMÁCIÓ:
Kiadó: KÖNYVMOLYKÉPZŐ KIADÓ KFT.
Oldalak száma: 264
Borító: KARTONÁLT
Súly: ? g
ISBN: 9789633995310
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2015
Sorozat:RUBIN PÖTTYÖS
Eredeti cím: The Secret of Ella and Micha
Fordító: Komáromy Rudolf

SZERINTEM: Jessica Sorensentől olvastam már, egészen konkrétan tavasszal a Callie, Kayden, és a véletlent, illetve a Callie, Kayden, és a megváltást, szóval nagyjából tudtam, hogy mire számíthatok az írónőtől. Ezek a számításaim pedig be is igazolódtak, hiszen egy számomra könnyed, sok agyalást és gondolkodást nem igénylő könyvet kaptam, ami kikapcsolta az agyamat arra az időre, amíg vele foglalkoztam.

A történet Rubin Pöttyös, ami annyit jelent, hogy vannak benne pikáns részek, de ettől eltekintve sem teljesen habos-babos, hiszen ahogy Callie-éknél, így itt is családi drámákhoz nyúl Sorensen, amit tulajdonképpen nem fog meg most sem olyan mélységben, ahogy az elvárható lenne, mégis jelen van a feszültség olvasás közben. Emlékszem, az előző könyveinél zavaróbb volt számomra ez a komolyság-karcolgatás, talán azért, mert másféle problémákra akart rávilágítani, amik számomra sokkalta súlyosabbak voltak (célzok itt a gyerekkori szexuális zaklatásra), míg itt számomra nem volt annyira zavaró annak a ténye, hogy tulajdonképpen megoldást erre nem kaptunk, csak a szerelmi szál mozgott előre. Az Ella és Micha titkában azt hiszem, nem akkora titok – mert elég hamar kiderül a szövegből is –, hogy a családon belüli erőszak egy másik formája van jelen: öngyilkos, mentális zavarokkal küzdő szülő, alkoholista apa, a maga helyét sehol sem találó tinédzserek, stb.

Magáról a cselekményről nem szeretnék írni, mert szerintem egy tipikusnak mondható szerelmes történet a felvázolt problémákon túl, lesarkított igazságokkal, könnyen kapható amerikai fiatalokkal, egyszóval érzem én, hogy nem feltétlen én vagyok a célcsoportja a könyvnek, viszont arra, amiért érdekelt, tökéletes volt: agykikapcs, relaxáció, egy kis menekvés a mindennapok komolysága elől. És tulajdonképpen ha az ember nem világmegváltó irodalomra vágyik, tömör tényekre, szakzsargonra, vagy ismeretterjesztésre, akkor lehet, hogy pont ez is a cél. Ne értsetek félre, nem degradálom le a regényt, mert tetszeni tetszett egy részében, de azért azt szerintem mindenki érzi, hogy nem Jessica Sorensen lesz az, aki irodalmi Nobel-díjat vehet át jövőre.

Összességében véve tetszett, a Rubin Pöttyösök talán ezért is szimpatikusabbak számomra, mert semmi tündérmese nincs bennük (vagy ha mégis, akkor nagyon elvétve), és a cselekményük is pörgősebb számomra, mint egy Vörös Pöttyösé – tisztelet persze a kivételnek. Mint már írtam feljebb: kikapcsolt, nem foglalkoztam a napi hülyeségekkel olvasás közben, és viszonylag érdekes is volt a történet, egyszóval pont annyit kaptam, mint amennyit vártam tőle.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Egyetértesz? Vagy hiányérzeted van a bejegyzéssel kapcsolatban? Írd meg! Minden megjegyzésnek örülök, mindig kíváncsi vagyok, hogy ti mit gondoltok :)