2015-11-05

Rainbow Rowell – Fangirl


FÜLSZÖVEG: Cath imádja Simon Snow-t. 
Oké, Simon Snow-t mindenki imádja… 
Ám Cath-nek az egész élete abból áll, hogy rajong – amihez nagyon ért. Cath és Wren, az ikrek kisiskolás korukban menekültek a Simon Snow-sorozathoz, miután az anyjuk elment. 

Elolvasták a könyveket. Újraolvasták őket. Beköltöztek a Simon Snow-fórumokra, továbbírták Simon Snow történeteit, az összes premieren valamelyik szereplőnek öltöztek. 

Cath nővére nagyjából kinőtt a rajongásból, de Cath nem bír. Nem is akar. 

Most, hogy felvették őket a főiskolára, Wren megmondja Cath-nek, hogy nem akar egy szobában lakni vele. Cath kikerül a védelmi zónájából, ettől fogva egyedül kell megállnia a lábán. Lesz egy mogorva szobatársa, akinek a kedves fiúja örökké náluk lebzsel; egy regényíró professzora, aki szerint a fanfickel bealkonyult a civilizációnak; egy jóképű évfolyamtársa, aki csak a szavakról akar dumálni… és közben folyamatosan izgulhat lágyszívű, érzékeny apjáért, aki még sose volt igazán egyedül. 

Tehát az a nagy kérdés: kibírja-e Cath úgy, hogy Wren nem fogja a kezét? Elég nagy már ahhoz, hogy a saját életét élje? Egyáltalán fel akar-e nőni, ha a felnőtté válás ára az, hogy le kell válnia Simonról?

INFORMÁCIÓ:
Kiadó: SCOLAR KFT. 
Oldalak száma: 448
Borító: PUHATÁBLÁS
Súly: 600 g
ISBN: 9789632445847
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2015 
Fordító: Sóvágó Katalin

SZERINTEM: Az Eleanor & Park után némi szkepticizmussal fogtam a kezembe a Fangirl-t, mert hát az mégsem létezhet, hogy azután a nagyszerű történet után valami hasonló jön, ráadásul egy YA regény "személyében". És mégis, hihetetlenül meglepődtem, amikor én is fangirl lettem. Mert valahol a legelején beszippantott RR stílusa, Cath bája, és a köny atmoszférája. és olvastatta magát, amikor feleszméltem, akkor pedig már igencsak a sűrejében jártam.

Aki hasonlítgatni akar, annak azt mondom, ne tegye. Mert az Eleanor és Park egy komoly témát dolgoz fel (mármint számomra túlontúl komoly témát, amiről nem tudok leszakadni), addig a Fangirl is komolykodik, de másképpen, és szerintem nem is akkora súllyal. Itt sokkal inkább a felnőtté válásról van szó, ami oké, fontos, de érzitek a különbséget az egyetemre kerülés és a családon belüli erőszak között. Nyilván van itt más is, mint például első szerelem, érvényesülés, alkohol, drogok, és igen, itt is megvan a szele a családi roblémáknak, mégpedig egy lelépett anya személyében.

Cath egy átlagosnak mondható csajszi, aki kicsit túlzásba vitte a rajongást egy kitalált figura, Simon Snow irányában. Simonnal nekem egyébként olyan érzésem volt, mintha a világa egy kicsit a Harry Potterre hajazna – mondom ezt úgy, hogy nem olvastam még a HP-t –, de nyilván nem ismeretlen ez az egész előttem. Cath fanfic-et is ír Snowról, megállíthatatlanul, és néha már-már olyan érzésem volt, mintha magamat látnám/olvasnám a könyvekkel meg a bloggal kapcsolatosan :D Olvasás közben egyébként gondolkodtam azon, hogy lehet néhányaknál kivágta a biztosítékot Cath fanficje, avagy hogy egy homoszexuális párról ír úgy, hogy az "eredeti" regényben a srácok nem egymást szerették. És ha már fanfic, nem tudom, de én például egy idő után nem olvasgattam el minden fejezet után Simon és Baz történeteit sem Magicath, sem Gemma T. Lesie írásában, egyszerűen azért, mert annyira érdekelt, hogy mi fog történni az "igazi" világban, hogy képtelen voltam ezzel "húzni" az időt.



Egyébként mondhatni idillikusan indul a könyv, aztán jönnek az egyetemi "nehézségek", habár én őszintén megmondom, boldog lennék, ha csak ilyen szintű problémáim lennének. Jön egy új szobatárs, Reagan, és jön az ő majdnem-fiúja, Levi is, aki aztán összegabajodik Cath-tel is. Talán spoiler, talán nem, de tulajdonképpen ez az egész a könyv első harmadában történik, utána minden Cath-ről és Levi-ról szól, szóval gyakorlatilag nem is tudnék mit írni a Fangirl-ről, ha ezt az információt meg akarnám kerülni.

Azt már említettem, hogy beszippantott a könyv, de én nem igazán rajongok a romantikus alkotásokért, meg a tiniszerelemért, de ez teljesen fejbevágott. Nem tudom, hogy mi van/volt velem, vagy lehet, csak kis dózisban bírom elvilselni, de Cath és Levi számomra annyira édesek voltak, és annyira tetszett, hogy nem is értem. Erre írtam – mert olvasás közben és után is kérdezgettek ternészetesen az ismerősök –, hogy egy szinten én is fangirl lettem, mert annyira beleszerettem a könyvbe. Talán azért, mert nem azt mutatta meg, hogy minden csak és kizárólag szép és jó, hanem mert olyan környezetbe tudta belehelyezni a két főszereplőt, ami abszolút életszerű (lásd Wren kórházban), és olyan mellékszereplőket alkotott Rowell, akik ha elsőre nem is tűntek pozitívnak vagy szerethetőnek, a cselekmény előrehaladásával mégis megkedveltük őket akarva-akaratlanul.


 A könyv varázsereje szerintem az atmoszférájában van, amit Rowell megteremtett, illetve abban, hogy úgy ír, hogy mindenki élvezni tudja, a YA romantikusokhoz szokott tinédzser, és a horroron edződött felnőtt is. Fülszöveg alapján talán túl fiatalosnak tűnhet a történet, de ez csak a felszín, nem is igazán érdekes, hogy mi van a könyv hátulján, sokkal inkább az a fontos, hogy mi van belül. Ajánlom, olvassátok bátran!

– Miért írunk szépprózát? – kérdezte Piper tanárnő.
Cath lenézett a füzetére.
Hogy eltűnjünk.

– Az órákra bejársz?– Persze.– Hogyan?– Az teljesen más. – felelte Cath. – Ott van mire összpontosítani. Az is elég rossz, de elviselhető.– Drogozol?– Nem!– Talán kellene…

– Én nem vonzódom betegesen Simon Snow-hoz – folytatta Cath. – Csak aktívan részt veszek a fandomban.– Mi a fasz az a fandom?


3 megjegyzés:

  1. Nagyon örülök, hogy tetszett :)
    általában örülök, ha valaki megszereti ezt a regényt, mert én bizony úgy vagyok fangirl, ahogy Cath, a fanfiction írásról szóló részeknél egy az egyben azt tudtam mondani, igen, ezt bármelyik ficíró írhatta volna.
    (azt mondjuk kénytelen vagyok elismerni, hogy nem a legjobb szerkezetű regény, pláne mert az E&P annyira egyben van)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem lehet minden tökéletes, egy író nem tudja minden regényébe ugyan úgy beletenni magát, én így vagyok vele :)

      Törlés
  2. Szia, most olvastam a kritikád a Fangirl-ről,megvettél veke, tuti el fogom olvasni! Egyetértek Mariannal, aki hozzászólt, ismerem ezt a világot, őszintén annál az idézetnél kattant a dolog: "mi a fasz az a fandom". :D
    Én jóval több mint huszonéves vagyok, ritkán írok fanfictiont de imádom az egész fandom fílinget. ;) Megvan a magam Simon Snow-ja (pontosabban ketten, egy testvérpár és sorozat, a többi stimmel).
    Szóval köszi a kedvcsinálót, és már csak egy kérdésem lenne a regény kapcsán: az említett fanfiction- részletek amik a regény részét alkotják azok a most trendi melegvonalat viszik?! Mert ez az egyetelen ami elriaszt, én ehhez túl konzervatív vagyok. Szóval csak a miheztartas vegett kérdezem, hogy készüljek? :)

    VálaszTörlés

Egyetértesz? Vagy hiányérzeted van a bejegyzéssel kapcsolatban? Írd meg! Minden megjegyzésnek örülök, mindig kíváncsi vagyok, hogy ti mit gondoltok :)