2015-11-16

Csernus Imre – A Nő – Csajsziknak

FÜLSZÖVEG: NŐ akarsz lenni. Jó nő. Boldog nő. Boldogabb, mint az anyukád, vagy jó néhány felnőtt nő, akit magad körül látsz, de nem tudod, mit tehetsz ezért. Nagyon nehéz dolgod van, hiszen valószínűleg nem kaptál olyan mintát, amelyet követve kellő önismeretet szerezhetnél. Ez a könyv neked szól. 

Dr. Csernus Imre a magyar könyvpiacon egyedülálló feladatra vállalkozott, amikor elkészítette nagysikerű, A Nő című könyvének ifjúsági változatát. Ebben nekik szóló hangon beszél részben azokról a kérdésektől, amelyeket a korábbi könyvben is feldolgozott már, emellett azonban számtalan, kimondottan a 15-20 év közötti korosztályt érintő témáról is beszél. Így többek között szó esik a korai szexről, a mobiltelefonos randi alkalmazásokról, a közösségi média veszélyeiről, és azt is elárulja, ő maga miért nem próbálkozna internetes társkereséssel. 

Nagy előszeretettel hárítjuk másokra a felelősséget. Te is. Ha látni akarsz, ha boldog akarsz lenni, elsőként is meg kell tanulnod felelősséget vállalni önmagadért, a tetteidért. Ez a könyv felhívja a figyelmedet bizonyos dolgokra, támpontokat ad, segítséget nyújt. De a döntés a tiéd.


INFORMÁCIÓ:
Kiadó: JAFFA KIADÓ ÉS KERESKEDELMI KFT.
Oldalak száma: 250
Borító: KEMÉNYTÁBLA
Súly: 350 g
ISBN: 9786155492877
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2015

SZERINTEM:Igen, jól látjátok, mostanában túl sok Csernust olvasok, túl sok előadáson/eseményen veszek részt, túlságosan benne vagyok ebben a "szellemben". Illene valami frappánsat mondanom, de igazából ennek csak az az oka, hogy mélységesen egyetértek a mondandójával, a gondolataival, és noha általában úgy tűnik, hogy lehetetlen dolgokról beszél, ami csak a kiváltságosoknak jár, valahogy úgy érzem, hogy mégsem akkora mágia ez az egész, mint aminek tűnik.

Olvastam pár helyen, hogy "minek lett újra kiadva a könyv", ami alapvetően nem igaz, mert nem ugyan az a könyv plusz hozzácsapva egy alcím, hanem egy ettől jelentősen eltérő kötetről van szó. És ez már az első oldalakon is látszik, érződik. Számomra a legszembetűnőbb különbség az volt például az eddigi könyvekhez képest, hogy nem az a tipikus Csernus-stílus szól az olvasóhoz, hanem egy számomra már-már zavaró, vagy talán csak meghökkentően furcsa kedves, magyarázó, "doktorbácsi" hangnemet kapunk. Nem tudom eldönteni, hogy ahhoz képest volt döbbenetes, mint amilyenek a könyvek általában, vagy zusammen nem tetszett, de ez talán mindegy is. Sok oldalon keresztül csak kattogott az agyam, hogy ez vajon miért van, és lehet, hogy ebből következtettem arra is, hogy az alsó korosztály, akiknek íródott a 13-14 éves kislányok, akikhez nem igazán ajánlott "csernusosan" szólni. Barátnőmnek meséltem éppen, hogy a könyv kb. első negyede ilyen tartózkodó, aztán a fejezetek eleje ilyen, és szép lassan tűnik el ez a hangnem, új fejezetnél kezdődik előről, majd a könyv kétharmadánál teljesen el is tűnik ez a furcsaság.

Volt egy másik nagy különbség is számomra, mégpedig hogy igen részletesen, már-már szájbarágósan magyarázza el a dolgokat a többi könyvéhez képest, viszont ez nagyon tetszett. Levezeti a dolgokat, hogy ha ilyen az alap, akkor elindul a folyamat ezzel, folytatódik azzal, stb., és első blikkre hiába tűnik óvodás megoldásnak, hogy szájbarág, szerintem sok embernek igenis erre van szüksége, és nem csak a fiataloknak, hanem az idősebbeknek is. Nekem is volt egy-két fú basszus-típusú megvilágosodásom olvasás közben, és egyáltalán nem éreztem azt, hogy ezzel hülyének nézné az olvasót, sokkal inkább arra sarkallja, hogy lássa, mi miért van, mi minek a következménye, megértse a dolgokat.


Elsőként kaptam a könyvből, ezt meg kellett örökítenem :)

A könyvben az egyik fú basszus momentumom az volt, amikor a regresszióról volt szó, vagyis amikor egy szobatiszta gyerek ismét bepisil, és hogy miért is van ez, mi ennek a lélektani háttere. Alapvetően tisztában voltam a fogalommal, hogy mi ez, de valahogy úgy írta meg a doki, hogy valami olyasmire jöttem rá, ami eddig is a szemem előtt volt, de egyszerűen nem esett le. Konkrétan nem írom le, mert nemigen tartozik a publikumra, de legyen annyi elég, hogy ennek a néhány sornak az olvasására olyan dolgokra jöttem rá, amire régen rá kellett volna. Ugyanakkor sok szeretettel ajánlom minden kedves szülőnek ezt a fogalmat, illetve a mögötte lévő dolgok tanulmányozását, megértését, mert szerintem kevesen vannak azzal tisztában, hogy ilyenkor nem a gyerek a hibás, hanem a kedves szülőnek kellene nagyon mélyen magába néznie. És akkor jön az, hogy csajsziknak – tinédzsereknek –, de nem. Mindenkinek. Fiatal lányoknak, nőknek, férfiaknak, mindenkinek való ez a könyv, hiába olvastam egy-két cifra megnyilvánulást a "kinek való" témában.

Nekem összességében tetszett a könyv, sokat mosolyogtam olvasás közben, meg persze volt, amikor szentségeltem is – mint arról pár sorral feljebb írtam is –, viszont alapvető megdöbbenések nem voltak, csak a szokásos bólogatás. Az előző könyvekkel már bőven túljutottam a szemöldökrángatáson, szóval ez a könyv nyugiban telt.  És igen: meleg és száraz maradt mindvégig a tenyerem, nem döbbentem rá, hogy valamit nagyon szarul csinálok, pont az ellentéte, mint mindig. Alapvetően nekem A nő a kedvencem (de ezt már említettem), aból van néhány gondolat átemelve, ezt leszámítva egy teljesen más könyv. Magába szippantott és nem is érdekelt semmi addig, míg ki nem olvastam.

Értékelésem: 9/10


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Egyetértesz? Vagy hiányérzeted van a bejegyzéssel kapcsolatban? Írd meg! Minden megjegyzésnek örülök, mindig kíváncsi vagyok, hogy ti mit gondoltok :)