2015-07-30

Clint Hill & Lisa McCubbin – Mrs. Kennedy és Én


FÜLSZÖVEG: Amikor Clint Hillt, a titkosszolgálat ügynökét beosztották a first lady, Jacqueline Bouvier Kennedy védelmére, az ügynök először unalmas teadélutánokra és őszhajú asszonyok társaságára gondolt. De miután találkozott a first ladyvel, annak szépsége, kedvessége, intelligenciája, bájos humora, gyönyörű alakja és különleges szelleme azonnal magával ragadta.

Clint négy éven át Jackie oldalán szolgált Kennedy elnökségének kezdetétől: jelen volt John és Patrick születésénél, Patrick tragikus halálánál, a Kennedy család nyaralásain, Aristotle Onassis-szal való forró találkozásánál, az elnök meggyilkolásánál, és az azt követő szomorú időszakban is. Felejthetetlen történetek, megdöbbentő események, izgalmas, intim részletek, egy férfi különleges élettörténete, aki a világ legizgalmasabb munkáját végezte annak a nőnek az oldalán, akit az egész világ szeretett, s akire túl hamar szörnyű tragédia árnyéka vetült.

INFORMÁCIÓ:
Kiadó: KÖNYVMOLYKÉPZŐ KIADÓ KFT. 
Oldalak száma: 474
Borító: KARTONÁLT
Súly: 480 g
ISBN: 9789633739983
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2014 
Fordító: Lénárd Henrik
Eredeti cím: Mrs. Kennedy and Me

SZERINTEM: Szívbemarkoló és megindító történet, s mondom ezt úgy, hogy komolyabban sosem érdekelt vagy foglalkoztatott a történelemnek eme kicsi szeglete. Tulajdonképpen csak azért szerettem volna elolvasni a könyvet, mert úgy gondoltam, hogy ha a Könyvmolyképző is kiadja, akkor emészthető és élvezhető lesz, és nem csak a száraz tényeket közli a könyv. Valóban így is volt, a szerzőpáros remek munkát végzett.


Eme majd' 500 oldal Mrs. Kennedy életét meséli el az elnök győzelmétől a meggyilkolása utáni egy évig, bennfentes forrásból, mégpedig a személyes – mondhatni testőre –, ám valóban a mellé beosztott titkosügynök szemén keresztül. Ebből kifolyólag egy kissé elfogult a hangneme a történetnek, és gyakorlatilag az első perctől érezhető a szeretet és a tisztelet Jackie irányába, hiszen valóban nehezen lehetett volna másképp ellátni a védelmét. Mostanában is felkapnak olyan cikkeket, mi szerint Mrs. Kennedy nem az a szent volt, akinek mutatta magát, de szerintem teljesen érthető, hogy bárminemű hasonló történés kimaradt a könyvből.

Szóval a Kennedyek. Az egyetlen, amit tudtam, hogy JFK-t meggyilkolták, de hogy kik voltak a családja, Jackie-vel mi történt utána, vagy hogy a gyerekeknek milyen sorsa volt, semmit nem tudtam róla. Magyar ember lévén szerintem ez nem ciki, viszont úgy gondolom, hogy sokkal személyesebbé vált a történet, a történelem ezáltal, hogy regényként, memoárként olvastam, mintha csak a száraz tényekkel szembesítettem volna magam. Az egész családról esik szó a könyvben, de ahogyan a cím is mutatja, Jackie a főszereplő. Egy pajkos, csupa szív nőként elevenedik meg a lapokon, és nekem valahogy szemet szúrt az is, hogy majdnem mindig úgy kezdte a mondandóját, hogy "Ó, Hill ügynök...", és ezek az ó-k szerintem annyira aranyosak voltak – mindez pedig Hill ügynöknek is szemet szúrt :) Jackie az a fajta nő, ember volt, akit nem lehetett nem szeretni – ez jön le a történetből, ráadásul Hill is megerősíti.

Nagyon szerettem olvasni a könyvet, mert kikapcsolt, és a maga nemében izgalmas is volt. Ráadásul Jackie rengeteget utazott, így ezekről is esett szó, hogy ott hogyan fogadták, miket csinált, hogy érezte magát, és egyrészt hihetetlen volt, hogy az egész világon imádták – s talán jobban, mint magát az elnököt –, másrészt az a hihetetlen luxus, ami már a '60-as években is jelen volt. Magánjachtok, magánrepülök, kiruccanás a helikopterrel, és miegymás, egyszóval az amerikai álom megtestesülése.

Viszont midezekkel együtt ott voltak a tragédiák is Jackie életében: két kisbabát veszített el az elnökség előtt, majd a harmadik megszületett, de csak két napot élt. Az viszont számomra furcsa volt, amit Hill erről az időszakról írt, hogy gyakorlatilag Patrick létezését elfelejtették, majdhogynem tagadták, hogy könnyebb legyen feldolgozni. Nem tudom, hogy mit élhet át egy anya, amikor a gyermekét elveszíti, de fordított esetben is maga a téboly az egész, egy felfoghatatlan, leírhatatlan fájdalom, amiből egyszerűen lehetetlen kikecmeregni néhány hét, de akár még hónapok alatt is. Ez a része nagyon furcsa volt számomra, de nyilván magyarázható azzal is, hogy Jackie mennyire védte a privát szféráját, és nem akarta, hogy bárki törékenynek lássa. Majd pedig az elnök elleni merénylet.

A könyv egy évvel a merénylet utánig követi Mrs. Kennedy életét, amikor Clint Hill új megbízást kapott, ám engem érdekelt volna a többi dolog is, például az Onassisszal kötött házassága, annak vége, és Jackie utolsó évei. Valószínűleg erről más bennfentes tudna könyvet írni, de addig a pontig, amíg Clint Hill ismeri a teljes képet, nekem rettentően tetszett.


Azt, hogy mennyire hiteles, és mennyire őszinte a könyv, csak maga az író tudja, és nem gondolom, hogy bármi miatt máshogyan szeretett volna írni Jackie-ről. Teljes mértékben meg tudom érteni, hogy éveken át minden nap majdhogynem 24 órában vele volt, így megismerte, megszerette, és ha tudna sem akarna másképp nyilatkozni Mrs. Kennedyről. Ez a memoár pedig egy csodálatos olvasmány, nagyon megkedveltem. Nem mondom, hogy könnyed, mert nem az, főleg nem a vége, amit bevallom, én is megkönnyeztem. Viszont ajánlom azoknak, akik nem igazán ismerik a történetet, mert igazán teljes képet kaphatnak a first lady mindennapjairól, és az elnök elleni merényletről.

Értékelésem: 9/10


Felkeltette a figyelmed a történet? Érdekel?


2 megjegyzés:

Egyetértesz? Vagy hiányérzeted van a bejegyzéssel kapcsolatban? Írd meg! Minden megjegyzésnek örülök, mindig kíváncsi vagyok, hogy ti mit gondoltok :)