2015-05-11

E. Lockhart – A hazudósok

FÜLSZÖVEG: Egy gyönyörű és előkelő család. 
Egy magánsziget. 
Egy ragyogó lány, akinek baja esett; egy szenvedélyes fiú, aki a társadalmi igazságot keresi. 
Egy négyfős baráti kör – a Hazudósok, akiknek a barátsága pusztító fordulatot vesz. 
Egy forradalom. Egy baleset. Egy titok. 
Hazugságok hazugságok hátán. 
Igaz szerelem. 
Az igazság.

A hazudósok a többszörös díjnyertes író, E. Lockhart új, modern, intelligens, titokzatos regénye. 
Olvasd el! 
És ha valaki megkérdezi, mi történik a végén, csak HAZUDJ!


INFORMÁCIÓ:
Kiadó: CICERÓ KÖNYVSTÚDIÓ KFT. 
Oldalak száma: 248
Borító: KARTONÁLT
Súly: 300 g
ISBN: 9789635399406
Nyelv: MAGYAR 
Kiadás éve: 2015 
Fordító: Rudolf Anna
Eredeti cím: We were liars

SZERINTEM: Rengeteg mindenről szól ez a könyv, s ugyanakkor mégsem, egy nagyjából átlagos YA regénynek indul, aztán a vége merőben más. Igen, az a bizonyos vége az, ami rengeteg, s még annál is több indulatot, érzelmet gerjeszt, és pont az teszi naggyá Lockhart történetét.

Nem fogok hazudni, de elmondani biztos nem fogom a végét. Ezt olvasni kell. Ráadásul a vége annyira csodálatos, és annyira megdöbbentő a regény olvasása után, hogy a spoilerezést büntetendővé kellene nyilvánítani.

ISTEN HOZOTT A GYÖNYÖRŰ SINCLAIR CSALÁDBAN. 
Egyikünk sem bűnöző. 
Egyikünk sem függő. 
Egyikünk sem vall kudarcot.


A történet legeleje és a legvége között bennem egy érzelmi szakadék van, ugyanis ahogyan Cadence elkezdi elmesélni a Hazudósok beechwoodi nyarait, a fényűzést, a luxust, s ahogyan gyakorlatilag a felső 10 ezer könnyedségével bármit megtehetnek és megszerezhetnek, az az érzésem támad, hogy nem szimpatikusak. Tovább olvasva azonban mégiscsak kirajzolódik, hogy ugyan olyan 15 éves fiatalokról van szó, mint bármelyikünk (leszámítva talán azt a tényt, hogy a magánsziget és a magányacht természetes számukra), ugyan olyan vívódásokkal küzdenek, mint akármelyikünk. Viszont érezhető volt a szerelmi szál terén, hogy Amerika egyik legbefolyásosabb családjáról van szó, és tetszett, ahogyan nem lett átlagos a románc sem.

Nem számít, ha egyikünk kétségbeesetten, kétségbeesetten szerelmes. 
Annyira 
szerelmes, 
hogy hasonlóan kétségbeesett lépéseket 
kell tennie.

Cady és Gat, a legidősebb Sinclair-unoka és az indiai fiú ugyanis egymásba szeretnek, s ez rengeteg konfliktust szül. Eleinte leküzdhetőnek tűnnek, később pedig csak fokozódik az ár. Nem csak a nagypapa, hanem a nagynénik is rosszallással kezdenek figyelni, és a háttérben egyébként vérre menő öröklési harc egyik központi témájává válik a két fiatal szerelme, olyannyira, hogy Penny, Cady anyja ettől érzi fenyegetettnek magát, míg a nagypapa végül nyíltan fejezi ki rosszallását a románcról.

Bújtatva, és csűrve, csavarva a szavakat, de nagyon tetszett, hogy a 21. század egy szelete is helyet kapott a regényben, ugyanis az, hogy Gat indiai, egy dolog, a bőrszínére többször is feketekávé jelzővel utal Cadence, vagyis lényegében majdnem mindegy, hogy egy indiai, vagy egy afroamerikai a szerelme ezen a téren, ugyanis kilóg a szőke Sinclair családból.


S ha már említettem a nyelvezetet: nem nehéz olvasni, de mégis van benne egy kis nehezítés, amitől azt éreztem, hogy kicsit koncentrálni kell, hogy kicsit jobban oda kell figyelnem, más részről azért sem szerettem volna egy délután alatt elolvasni, mert ez a We Were Liars! Néhol kissé bonyolult és kusza, és többször volt olyan érzésem, hogy jesszus, mi ez, mit tudok ebből kibogozni, de aztán szerencsére minden a helyére került. Határozottan újraolvasós.

Tetszettek a mesék, amelyeket Cady átírt némely fejezet elején, és tetszett, ahogy ezek sejtetnni engedték, hogy merre fog kanyarodni a történet, merre fog kanyarodni az élete. Az a bizonyos tizenötös nyár, ahhh.

Összességében azt tudom mondani, hogy még mindig a hatása alatt vagyok. Nem sejtettem és nem találgattam a végét, engem tényleg hideg zuhanyként ért, és csak tátottam a számat, hogy mivaaan?! Ahogy említettem, nem fogok hazudni. Csak ajánlok inkább. Olvassátok el, mert megéri, és nem véletlenül lett a 2014-es év egyik legjobbja a Goodreads szavazásán.

Értékelésem: 9/10


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Egyetértesz? Vagy hiányérzeted van a bejegyzéssel kapcsolatban? Írd meg! Minden megjegyzésnek örülök, mindig kíváncsi vagyok, hogy ti mit gondoltok :)