2015-03-14

Lena Dunham – Nem olyan csaj


FÜLSZÖVEG: Nem vagyok szexszakember, sem pszichológus, ahogy dietetikus sem. Nem vagyok 3 gyerek anyja, és sikeres harisnya-üzletláncom sincs. Viszont olyan lány vagyok, akit nagyon is érdekel, milyen, ha „mindened meglehet” – vallja a szerző, Lena Dunham. Könyvében az összes csajosnak mondott témát szóba is hozza, a pasiktól kezdve az ideális testképen át egészen a karrierig. Mindezt pedig olyan egyedi megközelítésben, szókimondóan és merész humorral, ami tényleg csak egy NEM OLYAN CSAJ sajátja.

Lena Dunham 1986-ban született New Yorkban, ahol jelenleg is él és dolgozik. Az HBO Csajok című Golden Globe-díjas sorozatának írója, rendezője és főszereplője.




INFORMÁCIÓ:
Kiadó: BOOKLINE KÖNYVEK 
Oldalak száma: 320
Borító: KEMÉNYTÁBLA
Súly:560 g
ISBN: 9789633104118
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2015 
Fordító: Tamás-Balha M. Etelka

SZERINTEM: Vegyes érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatosan. Tetszett, mert haladtam vele, és nem volt olyan érzésem, hogy ahh, ez uncsi, hagyjuk, és még pörögtek is az oldalak, viszont sok kérdést felvetett bennem – olyanokat is, amit eddig könyv még soha.

Sok megosztó kritikát olvastam, mielőtt a kezembe vettem volna a könyvet, és őszintén szólva ha akkor nem is hatottak rám, és csak kíváncsibbá tettek, most mégis azt érzem, hogy volt alapjuk. Elsősorban lehet, hogy nem vagyok hozzászokva a hasonló jellegű könyvekhez, de úgy általánosságban a kiadásának a létjogosultságát sem értem, hiszen gyakorlatilag csak olyan dolgokról számol be Lena, amik lehet, hogy csak a legelvetemültebb rajongóit érdekelnék nagyon, de tulajdonképpen rájuk sem tartoznak. Vagy ezek a gondolataim csak abból fakadnak, hogy míg Lena szabadszellemű nevelést kapott, addig én csak egy magyarországi átlagneveltetésű lány vagyok.

Nos, a Girls anyja olyan dolgokról értekezik a könyvében, mint például annak körülményei, ahogyan az első menstruációja megjött, hogy a méhe nem úgy áll, ahogyan "kellene", vagy például a férfiakhoz és a szexualitáshoz való hozzáállása, ráadásul mindezeket igencsak részletezi is. Őszintén szólva nem igazán tudtam hova tenni ezt a fajta kitárulkozást, mert könyvben nem olvastam még hasonlót, ám valószínűleg ha a Girls nézője volnék, akkor jobban sikerült volna befogadni a dolgot. Azt tudom, hogy Lena egy mondhatni csodabogár, és épp ezért is olvastam el a könyvét, mert rettentően érdekelt a személyisége. Azt viszont nem tudom eldönteni, hogy manapság tényleg az jelenti-e a feminizmust, hogy az ember lánya kitárulkozik a legprivátabb dolgaval kapcsolatban az egész világnak, vagy ez csak egy olyan könyv volt, ami nem nekem való/roszkor talált meg.

Amerikai borítóval
Az ilyen OKKK-típusú részeket leszámítva tetszett a könyv, és tényleg érdekelt ez az egész. Számomra pörgős volt, érdekelt, hogy egy részt mit ír, más részt, hogy jöhetnek-e még megbotránkoztató dolgok később is, no meg a kíváncsiság is hajtott, hogy kerek egészet kapjak az eddigi életéről, ha már nekiültem.

Számomra – ha a kerek egészet nézem – olyan is-is könyv volt. Tetszett is, meg nem is, mint a magyar népmesében. Leginkább ezek a nagyon kitárulkozós dolgok nem tetszettek, mert én annak a híve vagyok, hogy a magánélet az magánélet, és nem arra való, hogy az egész világgal megoszd, más részt a féktelen és vad Xanax-os bulik nekem sokak voltak, mert én meg nem az a lány vagyok, aki ilyesmikkel él, vagy akár félkábán partizik, csak mert egyetemista, és ilyenkor szórakozni "kell". S mivel az éremnek két oldala van, a nagy kitárulkozásban arról is esett szó, hogy Lena milyen problémákkal küzd, mint például a szorongás, vagy az evési zavarok, s noha az után, hogy leírta, kivel hányszor és hogy volt együtt, nem tartom nagy dolognak az egészségügyi problémák leírását lélektanilag, mégis azt gondolom, hogy sokaknak segíthet, legalább a tudat, hogy nézd, ő híres, neki is mennyi baja van, nem csak a csillogásból áll az élete (ezeket mondjuk nyugatabbra tudom elképzelni, hogy a fiatal lányok így megbeszélik maguk között).

Összegzésként azt tudom mondani, hogy egyáltalán nem bánom az olvasást, de határozottan nem fog felkerülni a képzeletbeli újraolvasós polcomra. Aki egy kicsit is nyitott az ilyesfajta könyvek iránt, annak ajánlom, mert nem unalmas, pörgős, és na, jó magyar szokás szerint egy kicsit kukkolós is, hogy mit csinál(t) a másik, de aki ilyen kis 0-24 olvasgatós, csendes életet élő, mint én, az nem biztos, hogy úgy fogja értékelni, mint ahogy az igazi célközönség (aki meglátásom szerint az amerikai 15-25 évesek, avagy egy könyv arról, ahogy ők elképzelésem szerint élnek).

6 megjegyzés:

  1. Kb. totálisan ugyanezt gondolom a könyvről, amit te. Szórakozásnak jó, de tőlem mondjuk távol áll ez a szintű kukkolósdi, ezért én sem értem teljesen a létjogosultságát. Amit igazán hiányoltam belőle, azok az inspiráló gondolatok, ez még dobhatott volna a könyvön.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem tartom rossz embernek Lenát, de a könyve után úgy gondolom, nem az a típus, akiben túlságosan mélyenszántó gondolatok mocorognának, és szerencsére nem is egy önjelölt Oravecz Coelho, így ennek fejében én nem hiányolom annyira ezeket az inspirációkat.

      Törlés
  2. Pont a minap néztem meg a könyvet, akkor azt gondoltam hogy hú de jó, nekem ez kell, tuti tele van hasznos dolgokkal. Azt hittem egy kicsit "útmutatósabb", és több gyakorlati dolog bújik meg mögötte. De így, hogy inkább életrajzinak tűnik a leírásod alapján, nem tudom mit gondoljak erről. Bár tény és való, ha megnyerném, nem dobnám vissza, csak a borító alapján más könyvet képzeltem el. Lehet pont ez volt a baj: képzeltem. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A saját életéről mereng benne elég sokat, de én speciel nem bánom, hogy nem osztogatott tanácsokat, nem vagyok annak a híve, hogy valaki megmondja, hogy ezt csináld, és jó életed lesz, stb.

      Hát, ha megnyered, akkor kíváncsi leszek, mit mondasz majd :D

      Törlés
  3. fú, nagyon kíváncsivá tettél :) én szeretem a girlst és így leírás alapján ez a könyv hasonló hangulatú lehet :D nézz bele pár részbe, hátha megtetszik, mondjuk alpári, de mégis megvan a maga varázsa :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Amikor új volt a sorozat, akkor megnéztem az első részt, de nem győzött meg, nem is próbálkoztam vele többet. Lehet, túl fiatal voltam hozzá, vagy nem tudom, de mostanában már nem is sorozatozok szinte egyáltalán :/

      Törlés

Egyetértesz? Vagy hiányérzeted van a bejegyzéssel kapcsolatban? Írd meg! Minden megjegyzésnek örülök, mindig kíváncsi vagyok, hogy ti mit gondoltok :)