2015-01-06

James Dashner – Az útvesztő (Útvesztő 1.)

FÜLSZÖVEG: Thomas egy hideg, sötét liftben tér magához, s az egyetlen dolog, amire emlékszik, az a keresztneve. Minden más eltűnt az emlékezetéből. Amikor a lift ajtaja kinyílik, Thomas a Tisztáson találja magát egy csapat srác között. A Tisztáson élő fiúk mindennap Futárokat küldenek a lakóhelyüket körbeölelő Útvesztőbe, amelyet nehéz kiismerni, mivel a falai minden éjjel elmozdulnak. Thomas, az utolsóként érkező újonc számára egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az Útvesztő egy kód, ami megfejtésre vár. Úgy dönt tehát, hogy ő is Futár lesz. Annak viszont, hogy a megfejtés közelébe kerüljön, komoly ára van: például olyan lényekkel is találkoznia kell, akik elől mindenki más menekül.

EGYSZER CSAK MINDEN MEGVÁLTOZIK…

…megérkezik a Tisztásra az egyetlen lány, Teresa, aki nemcsak Thomasra lesz nagy hatással, hanem az egész csapat sorsára is.

James Dashner trilógiájának első kötete egyszerre borzongató, izgalmas és elgondolkodtató. Az Útvesztőben megidézett világra akkor is kíváncsiak vagyunk, ha nem valljuk be. A tudatalatti és az emlékezet különböző szintjei mindannyiunk életét befolyásolják, és Dashner erre az ismerős érzésre építi Az Útvesztőt, és csalogat bennünket egy saját szabályai szerint működő másik világba, a Tisztásra, ahol a fantázia és a valóság egyszerre van jelen.

„Üdv a Tisztáson!”

INFORMÁCIÓ:
Kiadó: CARTAPHILUS KIADÓI KFT. 
Oldalak száma: 368
Borító:PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT
Súly: 400 g
ISBN: 9789632663630
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2014 
Fordító: Tosics Dávid & Wiesenmayer Teodóra
Eredeti cím: The Maze Runner


SZERINTEM: Ez a könyv mondhatni jött, látott, és győzött nálam, habár a vége után nem éreztem semmi eget rengetőt, mégis, valahogy másképpen fogott meg az egész. Inkább azt mondanám, hogy a sejtés az utolsó mondatok alapján, hogy valami szörnyűség történik majd velük lecsillapított még azelőtt, hogy valami hatalmas dolgot érezhettem volna.

Szóval. Az Útvesztő  tipikus példája annak, hogy valami épp nagyon megy, a sztori a fülszöveg alapján legalább az oké kategória nálam, és olyanok is csak áradoznak a könyvről, akiknek adok a szavára, szóval nosza, adjunk egy esélyt, elolvasom én is. Így került hozzám Az Útvesztő és a Tűzpróba is, és gondolkodtam a vásárlás után, hogy mi a francot kezdjek a második könyvvel, ha az első nem tetszik, milyen bátor dolog volt megvenni egyben a kettőt :D Na, nem fecsegek feleslegesen tovább, ennyiből már kiderült, hogy tetszett a könyv.

Kattintásra az összes kép megnő (ajánlott a jobb egérgomb + hivatkozás megnyitása új lapon opció, a kép HQ méretű.

Tehát merő kíváncsiságból belefog a könyvbe Tekla, aki disztópiát és utópiát sem olvasott még, majd azon kapja magát, hogy egy nap alatt majdnem végzett vele. A viccet félretéve nekem furcsa volt, de mindemellett tetszett is az a része a dolognak, hogy a most ismert világ egy darabkája is jelen van a futurisztikus dolgok mellett, illetve hogy az emberek ugyan annyira emberek, mint ma, hasonló érzésekkel, fájdalmakkal, gondolatokkal – én valamiért nem erre következtettem tudatlanul. Azon viszont sokat gondolkodtam, hogy ez mennyire hülye kijelentés lenne, de Thomas túl furcsa volt, túl tökéletes, és ez valamiért frusztrált: a többi srác az elején végig sírt, beplottyolt – na igen, a két új kifejezés, a plotty (sz*r) és a bökött (értelmezéstől függ, de például bökd meg = b*meg) –, Thomas pedig megérkezett, és ő lett a nap hőse. Hááát. Ezzel párhuzamosan az előbb említett két újkeletű szó számomra elég idegen volt, az elején kifejezetten frusztrált, aztán viszont hozzászokott a szemem. Ehhez képest, ha már új szavakat is alkotott Dashner, akkor alkothatott volna többet is, no de ezen nem problémázom. Viszont annak örülök, hogy a káromkodásokat így oldotta meg, mert noha az ember tudja, hogy mit jelent, mégsincs leírva úgy, ahogyan ismerjük.

Sokakkal ellentétben Thomas számomra nem volt túl szimpatikus, volt, őt dobta a gép, hogy elmesélje a sztorit, és hiába derült ki róla az, ami Teresáról is, attól függetlenül elég hatásvadásznak érzem a fent említett részt, hogy rögtön ő lesz a Tisztás hőse. Oké, szép dolog az önfeláldozás és az előzékenység, de ez nem feltétlen jár együtt a sikerrel. A már ottlévő fiúkat pedig az elején nagyon kevertem, egyedül Newtot tudtam megkülönböztetni (de csak mert ő volt a kisfiú – ma már nagyfiú :D – az Igazából szerelem / Love actually c. filmben), és habár a könyvből készült filmet nem láttam még, képeket természetesen nézegettem belőle. Illetve Chuck. Engem elsőre rettentően idegesített, hogy mindig Thomas nyakán lógott, és ahogy kivettem, Thomast is, de a végére annyira megkedveltem, amennyire az elején idegesített. Sajnáltam a végkifejletet :/

S ha már szóba került a többi srác, úgy istenigazából egyiküket sem zártam a szívembe, egyikőjükkel sem tudtam úgy együttérezni, ahogyan elvártam volna. Talán Minho volt szimpatikus, de helyenként a karaktert kissé erőltetettnek, néha kuszának éreztem. A csajszi, Teresa került közelebb a szívemhez, ha mondhatjuk így, viszont valamiért ő sem az igazi. De lehet csak a filmbeli megszemélyesítője, Kaya Scodelario miatt gondolom így, akit – mint majdnem mindenki – Effy Stonemként megszerettem, és ezidáig nem is igazán tudtam elvonatkoztatni a skinses karakterétől.



Az Útvesztőben – disztópia lévén – szörnyek is szerepet kaptak, mégpedig Siratók névvel, a félig élőlény, félig gép masinák, akik megszúrják a tiszt(t)ársakat, ezzel együtt pedig a gyerekek visszanyerik az emlékeik egy részét. Nekem ez az átváltozósdis dolog nem igazán klappolt, mert oké, fáj, de ha a keresztneveden kívül nem emlékszel másra, akkor nem szeretnéd mégis tudni, hogy hogyan kerültél a Tisztásra, és ki vagy? Persze, a személyisége megváltozik annak, akit megszúrtak, de lehet, hogy csak én vagyok ennyire kíváncsi. Vagy a női logikámmal komplikálom túl a dolgokat, mert az olvasás alatt nem különösebben zavart semmi, csak az utána lévő időszakban pörögtek ezerrel a gondolataim.

Összességében tetszett a történet, és amiket fentebb írtam igazából mind kötekedés, apróbb dolgok. Tényleg elég gyorsan haladtam az olvasással, mert egy részt rövidek a fejezetek, és "na még egyet elolvasok", vagy pedig olyan cliffhangerrel ért véget egynémelyik, hogy muszáj volt még egyet elolvasni, mármint még egy oldalt, de hát akkor az egész fejezet is jöhet, mert rövid. Szóval mint a függőség, ha egyszer elkezded, nem tudod abbahagyni. Amit pedig a bejegyzés elején írtam, hogy az utolsó mondatok alapján sejteni lehet, hogy valami szörnyűség fog történni a gyerekekkel, nos ez az érzés eléggé rátelepszik az emberre. De szerencsére – mint ahogyan írtam – itt vár már a polcomon a második rész is az olvasásomra :)

Talán azért, mert új számomra a műfaj, vagy mert lehet, hogy nem tudtam igazán befogadni, vagy mert a célközönség sem teljesen én vagyok, ezért az 

Értékelésem: 8/10

U.i.: nekem most kifejezetten a filmes borítóval tetszett jobban a könyv, no meg a második rész ha jól tudom, csak filmes borítóval kapható, tehát ezért sem volt kérdés, hogy az egységes sorozat érdekében melyiket szerezzem be. Ja, és még egy infó, egy örömhír: az eredetileg trilógiának indult mese négy részes lesz a jelenlegi infók szerint. :)

Illetve hadd jegyezzem meg, hogy hatalmas piros pont a kiadónak azért, mert a könyvei hátsó borítófülébe könyvjelzőket rejt/ajándékoz, hihetetlen leleményes, főleg ha az ember nem az olvasás után veszi észre, mint én :D


4 megjegyzés:

  1. Én már boltban észrevettem a könyvjelzőt, nekem is nagyon tetszett. :) Amúgy én úgy tudom, hogy a negyedik rész talán előzmény. Én úgy láttam és már az is megjelent.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem minden kötetükhöz van könyvjelző, mert A Paganini-szerződéshez is volt, és azt is utólag sikerült észrevenni XD
      Nem tudom, jelenleg elvagyok a magyarul megjelent dolgokkal Az útvesztővel kapcsolatban, de tudom, hogy sok nagyon nagy fanatikus van, szóval hátha nem jutott még mindenkihez el a hír :)

      Törlés
  2. Én is olvastam az útvesztőt és nekem is ugyanolyan élményeim voltak vele mint neked. Nem tudtam igazán hova tenni de mégis tetszett, mégse tudtam abbahagyni és mégis folytatzni akarom a trilógiát. :))) Nekem még nincs meg a második könyv de már nagyon várom hogy megvehessem :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én a karácsonyi nagy akciók keretében szereztem be, és szerintem hamarosan el is kezdem olvasni, vélemény is lesz utána róla. Látatlanban és előre csak annyit mondok, hogy hajrá :) Én azért kíváncsi vagyok rá, lehet, hogy sokkal ütősebb lesz a Tűzpróba :)

      Törlés

Egyetértesz? Vagy hiányérzeted van a bejegyzéssel kapcsolatban? Írd meg! Minden megjegyzésnek örülök, mindig kíváncsi vagyok, hogy ti mit gondoltok :)