2014-11-11

Jonas Jonasson – A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt

FÜLSZÖVEG: Egy svéd kisvárosban, az idősek otthonában születésnapi ünneplésre készülnek: az otthon lakóját, a százéves Allan Karlssont akarják felköszönteni – el tudnak képzelni ennél érdektelenebb kezdést? Pedig ez a ravasz Jonasson bizony így kezdi kalandregényét, hogy aztán átcsapjon egy teljesen kiszámíthatatlan és végtelenül vicces ámokfutásba, amelynek minden egyes fordulata elismerő csettintésre készteti az olvasót, és minden bekezdésben ott van legalább egy, de inkább több ütős poén. Nem hiába vásárolták meg a könyvet egy év alatt majd´ nyolcszázezren a kilencmilliós Svédországban, és jelenik meg harminc nyelven szerte a világon.





INFORMÁCIÓ:
Kiadó: Athenaeum Kiadó Kft. 
Oldalak száma: 416
Borító: KEMÉNYTÁBLA, VÉDŐBORÍTÓ 
Súly: 550 g
Kiadás éve: 2013
Eredeti cím: Hundraåringen som klev ut genom fönstret och försvann
Fordító: Kúnos László


SZERINTEM: Egy zseniális mese felnőtteknek, amely minden komolyságot nélkülöz, és nem hiába érdemelte ki az év legviccesebb könyve díjat. Imádtam, de tényleg, pedig én nem ehhez a műfajhoz vagyok szokva.

Sokáig szkeptikusan nézegettem Molyon is a könyvet, meg úgy általában is, hogy jó, jó, majd egyszer, mert hogy ez nem biztos, hogy nekem való a krimi, a horror, meg az a sok thriller után. Aztán elkapott egy lágyabb időszakom, és az első könyvtári ámokfutásom alkalmával a miért is ne elvet követve kivettem. Ha nem tetszik, akkor sem áldoztam rá pénzt, negatívan nem jöhetek ki belőle.


– Minden baj kezdete. Vagy mégsem?  :)


– Az a bizonyos hajtányos jelenet, amely az egész könyvben fel-felbukkan.

Nos, ez pozitív végkimenetel lett. A történet azzal kezdődik, amit a fülszövegben is írnak, hogy Allan Karlsson gondol egyet, és kimászik az ablakon, mert miért ne, és lehet, hogy jó muri lesz. Azt hihetnénk, hogy ekkor kezdődnek a kalandjai az öregnek, de a jelen eseményei mellett Jonasson bepillantást enged Allan múltjába is, egészen a születésétől, ami már akkor sem szűkölködik vicces pillanatokban.

Nagyon tetszettek a jelen lehetetlen eseményei, a könyv első fele a fejemet fogom és vigyorgok, hogy ó, ne, a könyv második fele viszont már a hangos röhögéseké volt (itthon mindenki furán nézett rám, hogy min nevetek annyira, mert ők is tisztában vannak vele, hogy nem olyanokat szoktam olvasni, ami ennyire nevetséges lenne). A múlt eseményei eleinte kissé unalmasabbak voltak, de amint cseperedett Allan úgy lett annál lebilincselőbb. Nem spoilerezek, szóval nem írok sokat erről, de maga annak a ténye is megmosolyogtató, hogy egy féleszű svéd piromániásnak mennyi szerepe volt Jonasson szerint a világ eseményeinek alakulásában, illetve a csoda, hogy ennyi kaland után megérte a 100. születésnapját.

A jelenkori események pedig számomra kicsit olyanok voltak, mint a Jöttünk, láttunk, visszamennénk-filmek (ó, azokat régen mennyire szerettem :D), ha belegondolunk a Szépség (azaz Gunilla) képviselte a hölgyet, az urak pedig, nos, ők elszerencsétlenkedtek együttes erővel :) Az egész cselekmény annyira lehetetlen, és mégis humoros módon pozitív, hogy tényleg néha csak a fejem fogtam. A kedvencem a Ranelid vizsgálóbíróval való beszélgetés volt, ahogy beadta neki a csapat, hogy végülis semmilyen törvénysértés nem történt, és a kemény bűnöző Per-Gunnar Dubrincs megtért, vallásos ember lett, továbbá Allan történetei, ahogyan remekül el tudta terelni a témát.



– Allan Karlsson és Herbert Enstein az ötéves nyelviskolában, Vlagyivosztok városában. Herbertet és Amandát – no meg természetesen a szerencsétlenkedéseiket –, is imádtam, a lehetetlen leglehetetlenebbje :D

A könyv első fele inkább a szarkasztikus, ironikus, sötétebb humorra megy rá, a második fele kicsit enged, de a szarkazmus és az irónia így is ott van. Az utolsó körülbelül 100 oldalt szó szerint végigröhögtem, olyan poénok vannak benne.

Tényleg te vagy az...? – nyögte ki végül Julij. – De hát... te beszélsz oroszul...?
– Igen, részt vettem egy ötéves nyelvtanfolyamon közvetlenül azután, hogy utoljára találkoztunk – felelte Allan. – Gulagnak hívták a nyelviskolát. Na, és mit gondolsz a vodkáról?

Elég sok hasonló idézetet leltem a könyvben, de nem írtam fel az oldalakat, nem jelölgettem be őket sajnos. Minden esetre összegzésként annyit írnék, hogy mindenkinek csak ajánlani tudom a könyvet, mert szuper, nekem tényleg nagyon tetszett. Sőt, olvasás közben azon is gondolkodtam, hogy milyen jó lenne eredetiben elolvasni, egy ilyen sztorival mégnagyobb öröm lenne a csodás svéd nyelv gyakorlása is.

Lehetetlen, letehetetlen, és tényleg bővelkedik a sötétebb humorban :)

Értékelésem: 10/10

A regényből film is készült, amit ha nem csal az emlékezetem, akkor 2013 nyarán mutattak be a mozikban (itthon is), szóval lemaradtam róla, de ami késik, nem múlik, csak itthoni mozizás címen történik majd. Alább megnézhetitek a film trailerét:




8 megjegyzés:

  1. jaj annyira kíváncsi vagyok erre, most hogy olvastam a véleményedet még inkább :)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Érdemes elolvasni, mert könnyed, humoros, és olvastatja magát :)

      Törlés
  2. Idén nyáron jött a film! Remekül hozta a regényt, érdemes megnézni! Rég nevettem ennyit egy filmen, és azért akad ott némi mélység is, de túl komolyan nem kell venni!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem is 2014 rémlett valami miatt, de a Porton meg a 2013 jött velem szembe. A film még várat magára amíg nem szerzek be egy új gépet, de a lista elején van :)

      Törlés
  3. A filmet láttam hamarabb, és nagyon tetszett, így biztos, hogy el is olvasom :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy kedvet kaptál a könyvhöz is :)

      Törlés
  4. Engem anyum lepett meg ezzel a könyvvel egyszer karácsonykor, mert nagyon megtetszett neki a címe. Imádtam én is, az eleje egy picit talán nehezen indul, de én ezt ráfogtam arra, hogy alapvetően nem ilyen stílusú könyvekhez vagyok szokva... pedig nagyon hozzá tudnék szokni :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, az eleje érdekes, de aztán sokszorosan kárpótol a többi rész :D

      Törlés

Egyetértesz? Vagy hiányérzeted van a bejegyzéssel kapcsolatban? Írd meg! Minden megjegyzésnek örülök, mindig kíváncsi vagyok, hogy ti mit gondoltok :)