2014-09-01

Stephen King – Napnyugta után

FÜLSZÖVEG: Miután egy antológia szerkesztése során több száz novellát elolvasott, Stephen King ismét kedvet kapott ehhez a rövid, tömör formához, mellyel karrierjét kezdte. S hogy akadt-e témája is hozzá?

Ott az utazó katalógusárus, aki felvesz egy néma stoppost, hogy megossza vele felesége hűtlenségének történetét, nem is sejtve, hogy a szótlan férfi nagyon is figyel. Ott a férfi, aki egy mobilvécébe zárva tanulja meg újra szeretni az életet. Ott van az ember, aki nem ment be azon a végzetes szeptemberi napon dolgozni, s munkatársai hátrahagyott holmija révén nemcsak maga, de mások lelki békéjét is helyre kell állítania. Vagy ott van N., aki egy pszichiátert keres fel kényszeres viselkedése miatt, de a történetnél sokkal többet, rémületesebbet is átad neki.

Napnyugta után: nevezzük szürkületnek, nevezzük félhomálynak, de olyan időszak ez, amikor az emberi kapcsolatok természetfeletti színezetet kapnak, amikor semmi sem az, aminek látszik, amikor a képzelet a sötétségbe foszló árnyékok után kap. A tökéletes időpont Stephen Kingnek.


INFORMÁCIÓ:
Kiadó: EURÓPA KÖNYVKIADÓ KFT.
Oldalak száma: 466
Súly: 340 g
Kiadás éve: 2010
Fordítók: Gy. Horváth László, Holbok Zoltán, Müller Bernadett, Szántó Judith, Uram Tamás

SZERINTEM: Szuper könyv, hogy két szóban, tömören összefoglaljam a véleményemet. Mindezzel ellentétben elsőre igencsak féltem, hogy nem vagyok hozzászokva a novellálhoz, fog-e nekem tetszeni, és különben is, nem jó, ha egy történet ilyen rövid. Nos, mégis jó :)

A fülszöveg alapján, és King a köszöntőjében is kihangsúlyozza, hogy ezer éve nem írt novellákat, és elszokott tőle, nem tudja, hogy hogyan sikerültek. Nagyon jól, mert nagyon üt mind, egytől egyig. Nem szeretnék mindről külön írni, de azért néhányat kiemelnék, és hosszabb szösszeneteket kerekítenék róluk. Összefoglalva viszont azt mondom, hogy talán pont a történetek rövidsége adja az erejüket, nincs idő eltökölni hosszas helyszínleírásokkal és egyebekkel, hanem úgymond rögtön a tárgyra kell térni. És igen, volt, amiket olvasgattam volna még, vagy mondjuk nagyon szívesen megvásárolnám önálló regényként, ha bővítve is lejegyezné King.

Az első novella az Állomás, amely talán a legtökéletesebb kezdés volt a kötethez. Itt már némileg képet kaphatunk róla, hogy a Napnyugta után bizony egy megemlékezés 9/11-ről, King módján. A Mester azt írja, hogy szerinte nem ez a legjobb szelete a Napnyugta utánnak, ám én mégis azt mondom, hogy a második legjobb címre méltó módon pályázhat. Nem szeretnék spoilerezni, ezért csak annyit mondok, hogy megindító és szomorú, de mégis örömteli Willa és David története.

A személyes kedvenc elbeszélésem A mézeskalács lány volt, mégpedig azért, mert az izgalom a tetőfokára hágott, nem tudtam elengedni a könyvet, és igen, azt hiszem, hogy King egyik legjobb irománya. Emily története talán azért is ennyire tökéletes, mert – ahogyan a borító is írja – ez tényleg megtörténhetne. Brrrr, színtiszta borzongás, és igen, ez az amit imádok Kingtől :)

Az Amiket hátrahagytak szintén 9/11-es megemlékezés, és talán ezért is annyira szívbemarkoló. Ugyan nem vagyok amerikai, de teljes szívvel át tudom érezni, hogy milyen borzalmas volt az az egész, és tisztán emlékszem arra, amikor a hírekben bemutatták az aznapi történéseket. Felfoghatatlan. Azt hiszem, King remekül megfogott néhány morzsát, és kellően belemarkolt a szívünkbe. A Harvey álma és a New York Times-előfizetés akciós áron szintén inkább elszomorító és szívfacsaró, mint vidám.

Egy novellát viszont azért emelnék ki, mert egyszerűen gusztustalan. A Szorult helyzetben nem megbotránkoztató, hanem undorító, legalábbis szerintem, és noha annak a tudata, hogy olyan helyzetben kell meghalnod, mint amire Curtis volt itélve tényleg borzalmas, de a leírás... Bahh, még a kávémra is undorodva gondoltam közben, nem is tudtam még csak belekortyolni sem. Azt gondolom, hogy Kinggel, meg hogy szinte egyik kötetét sem találom zsigeri horrornak elég borult vagyok, de na, a Szorult helyzetben nekem picit sok volt. És borzalmas lezárása a kötetnek.

Az utolsó elbeszélést leszámítva viszont azt mondom, hogy nagyon ajánlom, mert egy részt remek történetek vannak benne, más részt apránként is tökéletes olvasgatni, félretenni, és időről időre elővenni.Ugyan én kisebb-nagyobb megszakításokkal egyben olvastam, de a történeteek között pihenőt tartva is tökéletes élmény lehet.

Értékelésem: 8/10
Sajnálom, a Szorult helyzetben tényleg ennyire rossz volt, hogy kettő pont minusz jár érte.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Egyetértesz? Vagy hiányérzeted van a bejegyzéssel kapcsolatban? Írd meg! Minden megjegyzésnek örülök, mindig kíváncsi vagyok, hogy ti mit gondoltok :)