2014-06-18

Stephen King – Puszta földek (A Setét Torony 3.)

FÜLSZÖVEG: Roland és barátai, Eddie és Susannah Dean elszántan haladnak úti céljuk, a titokzatos Setét Torony felé. A homárszörnyekkel sikeresen megküzdöttek ugyan, ám mepróbáltatásaiknak koránt sincs vége. Új ellenséggel találják szemközt magukat, a félig gép, félig állat ősöreg óriási medvével. Elhívják Jake-et, azt a kisfiút, akit a harcos annak idején kénytelen volt feláldozni. Lud, az egykor szupercivilizált-technicizált város (talán a valahai New York?) – amelyet feltehetőleg szörnyűséges nukleáris katasztrófa pusztított el – romjai között élethalálharcot vívnak a testileg-lelkileg eltorzult, vérszomjas túlélőkkel. Kimerült, ám tántoríthatatlan hőseink folytatják útjukat. Sikerül-e elérniük a Setét Tornyot, s ott vajon mi vár rájuk?







INFORMÁCIÓ:
Kiadó: EURÓPA KÖNYVKIADÓ KFT.
Oldalak száma: 608
Borító: KARTONÁLT
Kiadás éve: 2004 (az én példányom)
Fordító: Bihari György

Eme véleményt korábban írtam, most kicsit átszerkesztettem, de fogadjátok szeretettel.
SZERINTEM: A történet a tengerpartról kiérve, egy erdőben folytatódik, ahol találkozik a kis csapat Shardikkal (vagy Mirrel, ahogy a régiek hívták), egy hatalmas medvével, aki ráadásul a Sugár őre. Miután megküzdöttek vele, Jake, a New York-i kisfiú történetét ismerhetjük meg, hogy hogyan is éli mindennapjait, a furcsa kettősség érzése, hogy tulajdonképpen él-e, vagy meghalt már (hiszen a lökdösődő már kilökte egyszer az autó elé), és ahogyan maga mögött hagyja a drága magániskolát, a Piper-t. A hármak elhívatása itt folytatódik, hiszen Jake a harmadik, akit el kell hívnia Rolandnak. Eme történet nagyon tetszett, mindaz, ahogyan fel lett építve, és mindaz, ahogyan végigkövethettük Jake útját, maga a ház, ahol "átment" pedig különösen megmosolyogtatott, hiszen – ahogyan King összes könyve – ez is kapcsolatban van A talizmánnal és A fekete házzal (mindkettő nagyon tetszett). Jake karaktere egyébként is nagyon szimpatikus, viszont a probléma az egészben az, hogy az első részben van rengeteg olyan információ, aminek birtokában jobban megérteném a történetet, például hogy Jake akkor miért is olyan kulcsfontosságú még az előtt, hogy kiderülne, ő a harmadik, hiszen Roland ezen emésztette magát, hogy Jake-kel mi történt.

Jake átjutása kalandos volt, az utána lévő rész pedig nem igazán tetszett, mégpedig a Ludban játszódó kalandok. Viszont még Lud előtt "beszereztek" egy szőrmókust, ami nagyon megtetszett, haláli egy jószág, nekem is kell egy Csí a macsekom mellé :) A könyv vége pedig mgáról a címről szól, azaz a puszta földekről. Ludból csak egyetlen kiút van, ami a puszta földeken át vezet, viszont ezt gyalogosan nem lehet megtenni. Pont ezért hívják segítségül Blaine-t, a monót. Blaine-t egy hatalmas számítógép vezérli, és egyetlen téma érdekli, mégpedig a találós kérdések, a megoldás pedig egyszerűbb, mint hinnék. A poént azért nem akarom lelőni; Blaine-nel van vége a könyvnek, és azzal, hogy mi történik a végállomáson.

Őszintén szólva sokáig olvastam, ezt is még anno a pendeltågon forgattam, illetve az unalmas bébiszittelős délutánjaimon (jó kettő éve volt ez is már, mi tagadás). Kinghez képest egészen gyorsan beindult a történet, csak egy-egy nagyobb lélegzetvételű szakasz között voltak néha feleslegesnek ható leírások. A vége ennek a kötetnek is szuper volt, itt is éreztem, hogy azonnal bele kell fognom a következőbe, ami meg is történt.

Értékelésem: 9/10


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Egyetértesz? Vagy hiányérzeted van a bejegyzéssel kapcsolatban? Írd meg! Minden megjegyzésnek örülök, mindig kíváncsi vagyok, hogy ti mit gondoltok :)