2014-06-25

Stephen King – Dolores Claiborne

FÜLSZÖVEG: A Dolores műfaja szerint krimi, de Stephen King, a horror koronázatlan királya itt sem tagadja meg önmagát. Mert éppen eléggé borzalmas már az alaphelyzet is: két rovott múltú szipirtyó él egy fedél alatt egy szigeten, és valami különös szeretet-gyűlölet viszony fűzi őket egymáshoz. Aztán egyikük, a ház magatehetetlen, hájas úrnője a porcicák elől menekülve egyszer csak kikél a tolószékből, és lezuhan a lépcsőn - majd a nem sokkal később érkező postásfiú az összezúzott tetem mellett ott talál egy márvány sodrófát. Természetesen Doloresre, a társnőjére fogják rá, hogy végzett vele. Dolores a rendőrségen beszámol egész életéről: sötét, pokoli indulatokról mesél - és egy régi napfogyatkozás idején elkövetett szörnyű bűntényrő. Ám azt tagadja, hogy megölte volna szipirtyótársát.




INFORMÁCIÓ:
Kiadó:
EURÓPA KÖNYVKIADÓ KFT.
Oldalak száma: 260
Borító: CÉRNAFŰZÖTT, KEMÉNYTÁBLÁS
Súly: 300 gr
ISBN: 9789630781879
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2006
Fordító: Greskovits Endre
Eredeti cím: Dolores Claiborne

Forrás: libri.hu


SZERINTEM... Nagyon jó könyv, imádtam. A Cujohoz hasonlóan nincs benne tagolás, rövidke, mindösszesen 260 oldal, és rettentően jó történet. A Dolores véletlenszerűen került hozzám, az Antikváriumból szereztem be az olvassunk rövid King-műveket fellángolás jegyében. Talán kettő perc kellett, hogy eldöntsem, megveszem a könyvet, és bevallom, a fülszöveg keltette fel a figyelmem. Habár az alapján valami teljesen másra számítottam.

A Dolores tulajdonképpen egy vallomás, Dolores Claiborne-é, egy hatvanas éveiben járó asszonyé, akit nem kímélt meg az élet. Izgalmas, fordulatos, és letehetetlen könyv, a tipikus csak még egy oldaltból lesz a kiolvastam a könyvet sztori. Mindezek mellett pedig elgondolkodtató, legalábbis engem biztosan arra késztetett, hogy belegondoljak mindabba, amit King mester leírt. SPOILERVESZÉLY! A történet átlagosan indul, szegény szigeti lány teherbe esik a 20. század első felében, hozzámegy a gyerek apjához, aki az idő múlásával egyre sűrűbben villantja ki a foga fehérjét. Időközben jön még két gyerek, apuka egyre részegesebb, egyre agresszívabb lesz. A fiatal lány elszegődik szobalánynak az alig néhány évvel idősebb Vera Donovanhez és gazdag családjához, ahol szintén nem fenékig tejfel az élet. Alapvetően ezek a tények sem túl vidámak, de a felszín alatt rejtőző titkok mégszomorúbbá teszik az egészet.

Dolores megölte a férjét, Joe-t, amit elég hosszasan taglal a történet, hosszasan, de a Joe-szálnál rövidebben esik szó arról, hogy milyen volt és milyen lett Vera, ezekkel együtt pedig egyáltalán nem tudtam elitélni Dolorest, sőt, szimpátiát éreztem vele. Doloresen kívül a végére sajnáltam meg Verát, aki végig a nagybetűs szipirtyót játszotta, de talán csak ezzel álcázta azt a tragédiát, amit átélt, mégsem beszélt róla senkinek. Remek történet, de mégis annyira elcseszett életek vannak felvázolva benne. Ezen gondolkodtam el nagyon, hogy ez fikció, mégis rengeteg ember él így. Szipirtyóság mögé burkolózik, hogy ne látszódjon gyengének vagy megtörtnek, vagy a mintha mi sem történt volna álarcot ölti magára, és nem foglalkozik az életében bekövetkezett tragédiákkal. Mennyi szomorú sors, mennyi megtört ember él a világban  játsszva azt, hogy minden a legnagyobb rendben, belül pedig felemészti őket az a sok démon.

Körülbelül másfél hónapja olvastam, de még mindig sok érzelmet kavar fel bennem a könyv. Biztos vagyok benne, hogy újra fogom olvasni, méghozzá angolul. Nagyon ajánlom mindenkinek, remekmű.

Értékelésem: 10/10*


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Egyetértesz? Vagy hiányérzeted van a bejegyzéssel kapcsolatban? Írd meg! Minden megjegyzésnek örülök, mindig kíváncsi vagyok, hogy ti mit gondoltok :)